Tamasi Mihály: A szegedi gazdapolitikus, Nagyiván János 1893–1961 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 37. (Szeged, 2009)
A vállalkozó szellemű gazdálkodó
hogy vegyenek zongorát, apja szörnyülködve fakadt ki, mondván, hogy ahhoz 2 hold földet kellene eladnia, amiről szó sem lehet. Egyébként a lányából nem akar úri kisasszonyt nevelni. „Ne vedd el mások elől a keresetet! Neked van miből megélned!" - mondta. így sem a zongorából, sem a továbbtanulásból nem lett semmi, továbbra a család mindennapi munkájában kellett részt vennie. Öccse egyáltalán nem akart továbbtanulni. A lovakat szerette, a lovakkal való foglalkozás vált a szenvedélyévé, az lett életcélja. Az apja azonban fontosnak tartotta, hogy mind ő, mind fia gyarapítsa a mezőgazdasággal, a gazdálkodással kapcsolatos ismereteit. így az ezüstkalászos tanfolyamot együtt, egyszerre végezték el. Amikor a gazdasági válság okozta veszteségek miatt a gazdák nemcsak Szegeden, hanem az egész országban tele voltak panasszal, Nagyiván állattenyésztése, tejgazdasága révén jól prosperált, érezhetően növekedett bevétele, jövedelme. Ennek híre ment a környéken. A téli hónapokban aktív szakmai, közéleti tevékenységet fejtett ki. Tagja volt a Felsővárosi Gazdakörnek, a méhészek egyesületének és belépett a Szegedi Paprikatermelők Egyesületébe. Ezekben a szakmai egyesületekben beszámolt gazdálkodási eredményeiről, elképzeléseiről. A helyi szakmai körökben egyre többen hangozatták, hogy a homokterületeken gazdálkodó parasztság gyümölcsfa-telepítéssel, a gyümölcstermesztés fejlesztésével tud kitörni a gazdasági válság okozta nehézségekből. Ehhez a város segítséget nyújtott, és az 1930-as években nagyarányú gyümölcsfa-telepítés ment végbe Szeged tanyavilágában. Nagyiván gajgonyai tapasztalatai alapján egyetértett a homoki gazdaságok gyümölcsfa-telepítésével. A feketeföldi övezetben azonban az állattenyésztés fejlesztésében, a fűszerpaprika-termesztés növelésében látta a gazdálkodás korszerűsítésének útját. Mivel bérletét a tulajdonosos felmondta, kénytelen volt ugyancsak a közelben egy szegedi kereskedőtől tanyát és a hozzá tartozó mintegy 20 hold földet bérelni. Ide helyezte át állattenyésztő, tejtermelő gazdaságát. Az 1930-as évek második felében a mezőgazdaságban is a fejlődés jeleit tapasztalhatták. Gyarapodott az állatállomány, érezhető volt a belterjes mezőgazdasági termelés térhódítása. Nagyiván saját gazdaságát kezdettől fogva ilyen irányban fejlesztette. Tejgazdasági és más állati termékek értékesítéséből származó bevételei nagy arányban növekedtek. Jelentős megtakarításra, tőkére is szert tett. Ebből 1937-ben 8 hold földet vásárolt, ezzel bővítette gazdaságát. 32
