Tamasi Mihály: A szegedi gazdapolitikus, Nagyiván János 1893–1961 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 37. (Szeged, 2009)
A vállalkozó szellemű gazdálkodó
det alkalmaztak. Időnként pedig, főleg a nyári, őszi tennés-betakarítás idején napszámosokat fogadtak. Cselédeik szinte családtagnak számítottak. Együtt étkeztek a családdal. Patriarchális viszony jellemezte kapcsolatukat. Az 1920-as évek közepén, a Bethlen-kormány idején gazdasági fellendülés kezdődött az országban. A külföldi kölcsönök felhasználásával és Klebels- berg Kuno kulturminiszter előrelátó politikája nyomán Szeged fejlődése meggyorsult. Az 1920-as évtized végére felépült a Tisza-parti klinikasor, a Dóm téri épületegyüttes és 1930 őszén felavatták a Fogadalmi templomot. Ezek az épületek átalakították a város arculatát, és ma is uralják a város képét. A gazdasági élénkülés a mezőgazdaságban is éreztette kedvező hatását, amit elsősorban a birtokos gazdák tudtak kihasználni. A Nagyiván-gazdaság jövedelmezősége is javult. A fiatal János gazda a birtok megnövekedett jövedelmét lóvontatású aratógép vásárlására fordította. Az aratógép használata nagymértékben csökkentette a gazdaság élőmunka szükségletét, mérsékelte a munkabérre fordítandó kiadásait, hozzájárult a gazdálkodás korszerűsítéséhez. A fiatal Nagyiván János felismerte, hogy elsősorban a baromfiállomány növelésével és javításával küzdheti le a gazdasági válság okozta nehézségeket. Hollandiából fajtiszta lúdtojásokat hozatott, hogy javítsa libaállományát. Saját keltetőgépet alkalmazott, amelyet nagy petróleumlámpákkal melegített, hiszen nem volt villany akkoriban még a tanyákon. Azt is felismerte, hogy nagyobb bevételhez jut, ha az állati termékeket nem nyersen, hanem feldolgozottan értékesíti. Tejszeparátort vásárolt, hogy a 8-10 tehén tejéből teavajat készítsen, amit jó áron tudott eladni a városban. A vajkészítés mellék- termékéből pedig túró készült, amit a közeli Tápé piacán árultak. 1924 elején felesége azt kérte Nagyiván Jánostól, hogy költözzenek a gajgonyai tanyára, mert édesanyjánál szeretné megszülni gyermekét. A fiatal férj teljesítette felesége kérését, Gajgonyára költöztek. Apósa támogatta a tervet, mert szüksége volt segítségre a több, mint 100 hold megműveléséhez. Annál inkább, mert felesége sorjában lányokat szült és csak nagy sokára született egy fiú, aki felnőve a gazdálkodásban segítségére tud lenni. Nagyiván János felesbérlőként vállalta a több mint 100 hold megművelését. A gazdálkodás eléggé régi módon folyt a gajgonyai gazdaságban. Még bivalyt is tartottak, és a tanyai istállóban, két eléggé elavult és korszerűtlen cséplőgépe is állt ott a gazdának. Még néhány hold szőlőterület tartozott a gazdasághoz, de a gazda inkább elégedetlenkedett miatta, mert sokszor kellett permetezni. Rozsot, gabonát termeltek, viszonylag kevés állatállománnyal ren23
