Tamasi Mihály: A szegedi gazdapolitikus, Nagyiván János 1893–1961 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 37. (Szeged, 2009)
A Nagyiván-család múltja
ségénél, de jól megértették egymást. János gazda szorgalmát hozta a házasságba, Anna pedig halászcsaládjának vállalkozó szellemét. A fiatal házaspárnak egymás után születtek gyermekei. Először fiúk születtek, majd őket követték a lányok. A legidősebb testvér, János a könyv főszereplője. O már az elemi iskolában kitűnt tehetségével. A legtöbb tantárgyból jeles érdemjegyet kapott. A negyedik osztály befejezésekor viszont hit- és erkölcstanból, valamint magyar nyelvből csak jó érdemjegyet kapott. A hit- és erkölcstanjegy cáfolja azt a történeti feldolgozásokban szereplő állítást, hogy mély vallásosságát apjától örökölte. Testvéreivel már gyerekkorukban részt vettek a tanya körüli munkában. A farmjellegű tanya, ahol a lakóhely és a termelő gazdaság egybeesett, kedvező lehetőséget nyújtott az intenzív gazdálkodásra, főleg a korszerű állattenyésztés fejlesztésére. A helyi jó minőségű földről nagymennyiségű takarmányt, zabot, ősziárpát, kukoricát, lóherét tudtak termelni a nagy baromfi, juh-, sertés- és szarvasmarha-állomány eltartásához, hizlalásához. Az út, a város közelsége a megtermelt áru értékesítéséhez nyújtott kedvező lehetőséget. A gyorsan fejlődő, a növekvő lakosságú nagyváros, Szeged jó piacot jelentett a baromfi, a tojás, a tej, a hízott sertés, a hízott liba, a pulyka és a hízott marha értékesítéséhez. A felnövekvő fiúk az első világháború előtt már aktívan részt vettek a sokoldalú gazdálkodás mindennapi munkájában. Ezt megszakította, hogy katonakötelesekké váltak, majd hárman, János, István és Ferenc a háborúban katonaként szolgáltak. A legidősebb testvér, János tüzérként először az orosz, majd az olasz fronton vett részt a harcokban. Testvérük, István életét vesztette a háborúban. János és Ferenc élve került haza a szörnyű világégésből. Lánya szerint Nagyiván János, a későbbi politikus a háború szörnyűségeit átélve lett mélyen vallásos. A háború alatt a legkisebb fiú, László és a felnövekvő lányok kapcsolódtak be a gazdálkodás munkájába. A lányok elsősorban a nagy szerepet kapott baromfitenyésztésben tudták hasznosítani tudásukat, munkájukat. A háborús nehézségek ellenére a gazdaság sikeresen fejlődött, így 1917-ben Algyő határában a holt-Tisza mellett, Atkaszigeten 36 holdat tudtak vásárolni. így a Nagyiván-birtok 60 holdra növekedett. Az atkaszigeti birtok művelésében elsősorban a legfiatalabb fiú, László vett részt. A birtokon tanya is volt, és László ide költözött. 16
