Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872–1944. Tanulmányok és forrásközlés - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 35. (Szeged, 2004)

Szervezés és szervezet. A Város intézménytörténetéből (1872-1918)

már éppen ő maga hagyta jóvá, azt írván: a vonatkozó rendelkezés még hivatali elődjétől eredt...89

A „400 városatya” ügye tovább kísértett; fölmerült, pl. 1912-ben is90, megoldás azonban nem jött létre; 1929-ig lényegileg az 1871-i — 1880-ban némileg korrigált — helyhatósági választókerületi beosztás maradt fönn.

A közgyűlés hatáskörét részben a törvényhatósági törvények, az 1870: XLII. te. és az 1886: XXI. te., részben ezek alapján maga a szervezeti szabályrendelet határozta meg. A statútum 1890-ig csak a sajátosan szegedi hatáskört tartalmazta, azonban az utóbbi módosítás során már belevették az 1886: XXI. tc.-kel szabályozott hatásköri pontokat is.

A törvényhatósági bizottság közgyűlésének hatáskörébe e kérdések tartoztak:

1. a város határait és illetékességét (területét) érintő ügyek;

2. saját szabályrendeleteinek megalkotása;

3. saját tagválasztó kerületeinek megalkotása;

4. új hivatalok, állások szervezése, valamint a régiek megszüntetése;

5. a tisztviselők, az igazoló-, a bíráló-, jelölő- és a központi választmány, az állandó szakbizottságok, a közigazgatási bizottság, a középítészeti tanács, a számonkérő szék és az iskolaszék választás alá eső tagjainak, valamint a város közönségét képviselő küldöttségeknek a megválasztása;

6. a tisztviselők, a segéd- és kezelőszemélyzet s a szolgák fizetésének megállapítása, fölemelése és leszállítása, nemkülönben azoknak végkielégítése és nyugdíjazása;

7. a tisztviselők, valamint a segéd- és kezelőszemélyzet szabadságolása (előbb 8 napon, 1880-ban 6 héten túli, 1886-tól a polgármester részére már 8 napon túli szabadság megadása);

8. a tisztviselőknek az ellenőrzése, felelősség alóli fölmentésük a fegyelmi vizsgálat elrendelése ellenük, hivatalukból való fölfüggesztésük, valamint a hivatalából fölfüggesztett polgármester helyettesítése;

9. a törvényhatóság kezelésében lévő vagy fölügyelete alatt álló pénztárak számadásának megbírálása (megvizsgáltatása), a kezelők fölmentése és elmarasztalása;

10. a város részére kölcsönök felvétele (kölcsönvételek);

11. törzsvagyon szerzése vagy elidegenítése;

12. a tanács hatáskörébe nem utalt perek megindítása és peregyezség esetén befejezése;

13. a költségvetési előirányzatok megállapítása és zárszámadások megvizsgálása;

14. a helybenhagyott költségvetésben elő nem forduló kiadások megszavazása;

15. a jótékony alapítványokkal és ösztöndíjakkal kapcsolatos kérdések;

16. a 100 forinton (200 koronán) fölüli jutalmak megszavazása;

17. a 100 forinton (200 koronán) fölüli köztartozások elengedése, leírása;

18. a közmunkaváltság-díjak, a közmunka és árvaházi alapok megállapítása, s ezeknek, valamint minden más alapnak az ellenőrzése;

19. a város háztartását, gazdászatát érintő egyéb kérdések tárgyalása, amennyiben nem a tanács hatáskörébe tartoztak;

89 A megcsonkított törvényhatóság. Tisza jóváhagyó leirata. SZN 1904. nov. 3.

8 Több városatyát akarunk. A közgyűlés a szaporítás mellett. SZN 1912. febr. 1.

55