Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872–1944. Tanulmányok és forrásközlés - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 35. (Szeged, 2004)
XVIII. Rész. A városi tisztviselők és egyéb alkalmazottak hivatalos kiküldetési illetményei - XIX. Rész. Szeged szab. kir. város nyugdíj szabályrendelete
(15) Aki ezt a bejelentést elmulasztja és az ellátási díjnak őt már nem illető részét felveszi, ezért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozik (4200/1928. M.E. 4. pont). (16) A polgármester akkor, mikor az ellátási díjakat első ízben utalványozza, köteles nyomatékosan felhívni az ellátásra igényjogosultak figyelmét, azokra a különleges feltételekre, amelyek fennforgásához a törvényszerű, illetőleg a kegyellátás élvezete köttetett, egyben pedig köteles figyelmeztetni arra, hogy az ellátások beszüntetését magukkal vonó körülményeket — anyagi és büntetőjogi felelősség terhe alatt — haladéktalanul köteles bejelenteni az ellátási díjakat számfejtő városi számvevőségnek. (17) A számvevőség is köteles az ellátási díjak felvételére igényjogosultakat megfelelő nyomtatványokon minden évben egyszer egyénenként figylemeztetni az ellátások beszüntetését magukkal vonó körülményeknek haladéktalan bejelentésére. A városi számvevőség a polgármester útján évenként egyszer, mégpedig az év december havában köteles a Belügyminisztériumnak megküldeni azoknak a külföldi lakóhely feltüntetésével ellátottak díjjegyzékét, akik ellátási díjaikat szabályszerű engedély alapján külföldön kapják. (18) A nyugellátásban részesülő városi tisztviselők és egyéb alkalmazottak, valamint özvegyeik kivételes esetekben, kellően indokolt beadványban kérhetik, hogy az ellátási díjaik a Pénzintézeti Központ kötelékébe tartozó valamely pénzintézetnél részükre nyitott folyószámlára folyósíttassanak. A folyamodó köteles azonban kérvényéhez az illető pénzintézet által kiállított olyan nyilatkozatot mellékelni, amelyben a pénzintézet kötelezettséget vállal arra nézve, hogy mindazokat az ellátási díjakat, amelyekre a számlatulajdonosnak — időközben bekövetkezett elhalálozása folytán, már nem volt igénye, — a nyugdíjalapnak visszatéríti. Önként érthető, hogy azok az ellátási díjak, amelyek a számlatulajdonos elhalálozása előtt váltak esedékessé, az illetőnek hagyatékához tartoznak (4200/1928. M.E. 3. §). (19) Az ellátási díjaknak pénzintézetnél nyitott folyószámlára való folyósítását a polgármester engedélyezi. Az engedély esetleges megtagadását nem kell indokolni (4200/1928. M.E. 3. §). V7. Fejezet. A nyugdíjjárulék 426. § (1) A tényleges szolgálatban álló alkalmazottak, a tényleges szolgálat tartama alatt beszámítható javadalmazásuk után nyugdíjjárulékot kötelesek fizetni, és pedig a tisztviselők 1,5%-ot, a gyakornokok, kezelők (kezelőnők) és altisztek 1%-ot. (2) A nyugdíjjárulékot a tényleges szolgálat köteléke alól való felmentésig kell fizetni. A 35. szolgálati év eltelte után azonban nyugdíjjárulékot csak az a tisztviselő és egyéb alkalmazott tartozik fizetni, aki a beszámítható javadalmazásával egyenlő összegű nyugdíjra igényt adó szolgálati idejét már betöltötte. (3) A szabályszerűen levont, vagy önként befizetett nyugdíjjárulékot sem az alkalmazottaknak, sem hozzátartozójának nem lehet visszatéríteni. Ez a tilalom nem zárja ki a tévesen történt fizetéseknek visszatérítését. 427. § (1) A nyugdíjjárulékot a fizetésből havonkint kell levonni, illetve visszatartani. 280