Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872–1944. Tanulmányok és forrásközlés - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 35. (Szeged, 2004)
XVIII. Rész. A városi tisztviselők és egyéb alkalmazottak hivatalos kiküldetési illetményei - XIX. Rész. Szeged szab. kir. város nyugdíj szabályrendelete
(9) A 6. § 7., 8., 9. bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásánál a hat hónapot meghaladó töredék évet nem lehet egész évnek számítani (1929: XXX. te. 74. § 4. bek.). (11) Ha a beszámítható javadalmazással egyenlő összegű nyugdíjra igényt adó szolgálati idő csak hadiéveknek (14.§) vagy más kedvezményes éveknek a beszámításával telt el, a tisztviselőnek vagy egyéb alkalmazottnak azonban még nincs negyven, illetve harmincöt évi valóságos szolgálati ideje, hivatalból való nyugalomba helyezése csak a minisztertanács hozzájárulásával történhetik (1929: XXX. te. 74. § 6. bek.). (12) A jelen §-ban megállapított eseteken kívül a hivatalnoknak és egyéb alkalmazottnak hivatalból való szabályszerű elbánás alá vonása (nyugdíjba helyezése, illetve végkielégítése) tekintetében az 1934: I. te. 2. §-ában és az annak végrehatása tárgyában kiadott miniszteri rendeletekben foglalt anyagi és eljárási szabályokat kell alkalmazni. (13) A díjnoknak nyugalomba helyezését el lehet rendelni ha a díjnok: a) olyan testi vagy szellemi fogyatkozásban szenved, amely őt szolgálatának további ellátására véglegesen vagy legalább huzamosabb ideig képtelenné teszi, vagy b) beszámítható alkalmazásának negyvenedik évét betöltötte, vagy c) 60. életévét betöltötte. (14) Az alkalmazott tiszteletdíjasok, díjnokok és kisegítő szolgák szabályszerű elbánás alá vonását el kell rendelni, ha a 2300/1928. M.E. sz. rendelet 1., 2. és 3. pontjában biztosított igényét kimerítette és betegség okából továbbra is szolgálatképtelen. Aki olyan alkalmazásban van, amely ellátásra nem jogosít, azt a szolgálatból ilyen esetben el kell bocsátani. (15) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések a díjnokokra nem terjednek ki. (16) Azt, aki a gyakorlati közigazgatási vizsga letételére törvény szerint köteles, és ezt a vizsgát a jogi képesítéshez kötött állásra alkalmazásának napjától számított hat év alatt nem teszi le, ha más állásban nem nyer alkalmazást, a hat év elteltét követő harmadik hó végével a szolgálatból el kell bocsájtani, és úgy kell tekinteni, mint akit szolgálatképtelenség okából bocsátottak el. Azoknál a közigazgatási tisztviselőknél, akik 1929. évi június 29. napja előtt már jogi képesítéshez kötött állást töltöttek be, a vizsga letételének határidejét ettől a naptól kell számítani (1933: XVI. te. 39. §). (17) A fegyelmi eljárás alá vont tisztviselőnek és egyéb alkalmazottnak nyugalomba helyezését, illetve végkielégítését a fegyelmi eljárásnak jogerős határozattal történt befejezéséig függőben kell tartani. (18) Az olyan alkalmazottnál, akit az 1934: I. te. 2. § (2) bekezdésének b) pontja alapján bocsátanak el a szolgálatból, •— eltérően a fenti (17) bekezdésben foglaltaktól — a szabályszerű elbánás alá vonás elrendelését nem akadályozza az a körülmény, hogy az alkalmazott ellen bűnvádi vagy fegyelmi eljárás van folyamatban, valamint az sem, hogy az alkalmazott az 1610/1934. M.E. sz. rendelettel szabályozott eljárás elrendelése után maga ellen fegyelmi eljárás megindítását kérte (1610/1934. M.E. 3. §)■ (19) Az állandóan alkalmazott napszámos és munkás csak teljes szolgálatképtelenség esetén tarthat igényt nyugbérre és csak akkor, ha megszakítás nélkül egyhuzamban legalább 10 éven át volt alkalmazva. 271
