Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872–1944. Tanulmányok és forrásközlés - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 35. (Szeged, 2004)

XVIII. Rész. A városi tisztviselők és egyéb alkalmazottak hivatalos kiküldetési illetményei - XIX. Rész. Szeged szab. kir. város nyugdíj szabályrendelete

(1) Az újból férjhez ment özvegy az új férjhezmenetele napjától számított egy éven belül özvegyi nyugdíjának megváltását kívánhatja.

(2) E határidő eltelte után az özvegyi nyugdíj megváltás tárgya többé nem lehet, hanem azt az esetleges újabbi özvegység esetére fenn kell tartani.

(3) A megváltási összeget a megváltandó özvegyi nyugdíj és az özvegy által utoljára élvezett lakáspénz két évi együttes összegével kell megállapítani (5100/1924. M.E. II. 18. pont).

(4) A megváltozott özvegyi nyugdíjat újabbi özvegység esetén akkor sem lehet újból folyósítani, ha az özvegy hajlandó lenne a megváltási összeget visszatéríteni.

(5) Ha az újból férjhez ment özvegy, akinek első férje után járó özvegyi nyugdíja fenntartatott, a második férjjel kötött házasságát a bíróság jogerősen felbontotta, vagy érvénytelennek nyilvánította, a fenntartott özvegyi nyugdíját, ha arra a törvényes feltételek még megvannak, a második férj halálának napjától, illetőleg a házasság felbontását vagy érvénytelenné nyilvánítását kimondó bírói ítélet jogerőre emelkedésének napját követő hó elsejétől kezdve kell folyósítani.

(6) Az e szabályrendeletnek rendelkezései alá tartozó tisztviselőkhöz vagy alkalmazotthoz nőül ment, a második férje után is már nyugdíjra igényt szerzett olyan özvegy, akinek első férje után járó özvegyi nyugdíja fenntartatott, újabb özvegység esetén csak az egyik, még pedig a magasabb összegű nyugdíjra tarthat igényt.

(7) A jelen szakaszban foglalt rendelkezéseket a díjnokok özvegyére is megfelelően kell alkalmazni.

390. §

391. §

(1) A már folyósított özvegyi nyugdíjat és lakáspénzt be kell szüntetni a következő esetekben:

1. ha az özvegy magyar állampolgárságát elveszti;

2. ha az özvegyet a bíróság jogerős ítélettel hivatalvesztésre ítéli, vagy olyan büntetendő cselekmény miatt ítéli el jogerősen szabadságvesztés büntetésre, amellyel a közhivatalnak vagy szolgálatnak elvesztése, mint törvény szerint következő hatály van egybekötve;

3. ha az özvegyet a bíróság jogerős ítélettel szabadságvesztés büntetésre ítéli;

4. ha az özvegy előzetes engedély nélkül (19. § (1) bekezdés) állandóan Magyarország határain kívül tartózkodik (5100/124.M.E. II. 17. pont);

5. ha a férj halála után kiderül, hogy az még a tényleges szolgálata alatt olyan cselekményt követett el, amely alapul szolgálhatott volna arra, hogy a szolgálat kötelékéből elbocsájtassék; ilyen esetben az özvegyi nyugdíj beszüntetését a fegyelmi hatóság a fegyelmi eljárás lefolytatása után mondja ki, az özvegyi nyugdíjat azonban nem lehet beszüntetni akkor, ha a cselekmény elkövetése óta 3 évnél, vagy a férj halála óta 6 hónapnál hosszabb idő telt már el;

6. ha a férj halálától számított három éven belül már a férj halálának időpontjában fennállott olyan körülmény derül ki, amelynek ismeretében az özvegyi nyugdíj nem lett volna megállapítható; ilyen esetekben az özvegyi nyugdíj beszüntetését a fegyelmi hatóság a fegyelmi eljárás lefolytatása után mondja ki;

7. ha az özvegy közmegbotránkozást okozó erkölcstelen életet él;

8. ha az özvegy újból férjhez megy;

259