Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872–1944. Tanulmányok és forrásközlés - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 35. (Szeged, 2004)

XVIII. Rész. A városi tisztviselők és egyéb alkalmazottak hivatalos kiküldetési illetményei - XIX. Rész. Szeged szab. kir. város nyugdíj szabályrendelete

b) ha a házasság a férj halálát legalább 3 hónappal megelőzően köttetett, különben csak akkor, ha a házasságból gyermek született, vagy a házasság által előbb született gyermekük törvényesíttetett, vagy ha a férj halálát a házasság után keletkezett heveny betegség vagy baleset okozta

c) ha az özvegy a férj halálakor férjével együtt élt, vagy ha együtt nem élt, hitelt érdemlően kimutatja, hogy a különélés nem az ő hibájából következett be, és ha erkölcsi tekintetben kifogás alá nem esik.

(2) Ha az alkalmazott ideiglenes minőségben teljesített szolgálatot, illetőleg ha a beszámítható szolgálati idejének kezdetekor a 40-ik életévét már betöltötte, az özvegy — egyéb kellékek fennforgása esetén is — csak abban az esetben tarthat özvegyi nyugdíjra igényt, ha az alkalmazott a tényleges szolgálatban legalább 10 évi beszámítható szolgálati idő betöltése után halt meg.

(3) Igényt tarthat az özvegyi nyugdíjra az a nő is:

1. aki ideiglenesen nyugdíjazott tisztviselőhöz vagy alkalmazotthoz ment férjhez, ha a férj nyugdíjaztatásakor még nem volt 60 éves, sem a beszámítható javadalmazással egyenlő összegű nyugdíjra igényt adó szolgálati idejét be nem töltötte, s a tényleges szolgálatra újból alkalmaztatván, legalább 3 évig szolgált, vagy ha a házassága által a férj előbbi tényleges szolgálata alatt született gyermekük törvényesíttetett,

2. akinek házasságát a bíróság jogerős ítélettel felbontotta, ha újból férjhez nem ment, és a házasságot felbontó ítéletből kétséget kizáró módon kitűnik, hogy a házasság egyedül a férj hibájából bontatott fel, és ha a férj tartásdíj fizetésére kötelezve volt.

(4) Az a nő, aki olyan alkalmazotthoz ment nőül, akinek korábbi házasságát a bíróság jogerősen felbontotta, a teljes összegű özvegyi nyugdíjra csak akkor tarthat igényt, ha férjének korábbi neje részére nem állapíttatott meg a jelen szakasz (3) bekezdésének 2. pontja alapján özvegyi nyugdíj, vagy ha az a nő részére megállapított özvegyi nyugdíj bármely okból beszüntettetett.

(5) A jelen szakaszban foglalt rendelkezéseket a díjnokok özvegyeivel szemben is alkalmazni kell.

386. §

(1) A 2-ik szakaszban felsorolt eseteken kívül nem tarthat igényt özvegyi nyugdíjra az a nő:

a) aki nem magyar állampolgár,

b) akit a bíróság jogerősen hivatalvesztésre ítélt; vagy olyan büntetendő cselekmény miatt ítélt el jogerősen szabadságvesztés büntetésre, amellyel a közhivatalnak vagy szolgálatnak elvesztése, mint törvény szerint következő hatály van egybekötve,

c) akinek férjétől elhalálozása után kiderült, hogy még tényleges szolgálata alatt olyan cselekményt követett el, amely indokul szolgált volna a szolgálat kötelékéből való elbocsájtásra,

d) aki közbotrány okozó erkölcstelen életet él,

e) akinek férje végkielégítést nyert,

f) akinek férje nyugdíját a 28. § értelmében megváltotta.

(2) A c. és d. pontok esetében a fegyelmi hatóság állapítja meg az özvegyi nyugdíjhoz való igény elvesztését.

(3) A nő alkalmazott férjének özvegyi nyugdíjhoz való igénye nincs.

254