Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872–1944. Tanulmányok és forrásközlés - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 35. (Szeged, 2004)
XVIII. Rész. A városi tisztviselők és egyéb alkalmazottak hivatalos kiküldetési illetményei - XIX. Rész. Szeged szab. kir. város nyugdíj szabályrendelete
7. Azok a 65. életévüket betöltött díjnokok, illetve kisegítő szolgák, akik 1925. július 1. előtt helyeztettek nyugállományba, szintén a jelen § B. 6. bekezdés II. pontjának b. és c. bekezdései alatt felsorolt nyugdíj összegeket kapják. 375. § 1. A nyugdíjra igénnyel bíró városi tisztviselőt és egyéb alkalmazottat, illetve ezeknek Özvegyi nyugdíjra igénnyel bíró özvegyét (elvált, különélő nejét) lakáspénz is megilleti (1630/1934. M.E. 1. §., 6495/1918 M.E. 10. pont, 3000/1932. M.E. 11. pont, 1934:1. te. 4. §). 2. A lakáspénzt a nyugalomba helyezett, illetve elhalt alkalmazott által a tényleges szolgálatban utoljára viselt állás (fizetési osztály, fokozat stb.) szerint és annak a lakbérosztálynak megfelelően kell megállapítani, amelybe utolsó tényleges szolgálatának helye tartozik. A későbbi lakóhely változtatásnak a lakáspénz összegére nincs kihatása (1934:1. te. 4. §). Azok, akik 1923. évi május hó 1. előtt helyeztettek nyugalomba, illetve azok, akiknek az ellátásra való igényük az említett időpont előtt nyílt meg, lakáspénzüket a szerint a lakáspénzosztály szerint kapják, melybe a város 1923. évi május hó 1-én tartozott (1630/1934. M.E. 2. §). 3. Az ellátásban részesülő és lakáspénzre igényjogosult tisztviselők és egyéb alkalmazottak, illetve ezek ellátásban részesülő és lakáspénzre igényjogosult özvegyének lakáspénzét az 1934. május hó 1-től kezdődőleg — figyelemmel a jelen szakasz 2. bekezdésében foglaltakra — annak a lakáspénznek alapul vétele mellett kell megállapítani, amely a háromnál kevesebb családi pótlékban részesülő tényleges szolgálatban álló alkalmazottat az 1931: XXVI. te. hatálybalépésének időpontjában a 4000/1928. M.E. sz. rendelet szerint az 1931. évi augusztusi lakbérnegyedre, abban az állásban (fizetési osztályban, csoportban, fokozatban stb.) megillette, amely állásból (fizetési osztályból, csoportból, fokozatból stb.) az érdekelt alkalmazott nyugalomba helyeztetett. A férjtől törvényesen elvált és ellátásban részesülő nő az 1934. évi május hó 1-től kezdődőleg az özvegy részére jelen bekezdés szerint járó lakáspénznek felére tarthat igényt (1934:1. te. 4. §). 4. Ha az alkalmazott az 1934. május hó 1-ét megelőző időben már ellátásban részesült, illetve az ellátásra igénye az említett időpontot megelőzőleg nyílt meg, a lakáspénzt 1934. évi május hó 1-től kezdve a jelen §-ban foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell megállapítani, és pedig, ha már ellátásban részesült a szerint az állás (fizetési osztály, csoport, fokozat stb.) és lakáspénzosztály szerint, amely szerint a lakáspénz az 1934. évi május hó 1-ét megelőzőleg volt megállapítva (1934:1. te. 4. §). 5. A lakáspénzt az 1934. évi május hó 1-től kezdve azoknál az alkalmazottaknál, a) akiket 15 évnél kevesebb beszámítható szolgálati idő után helyeztek nyugalomba, a 3. bekezdés szerint alapul veendő lakáspénzösszegnek 55%-ában, b) akiket 15 évi vagy ennél több, de 25 évnél kevesebb beszámítható szolgálati idő után helyeztek nyugalomba, a (3) bekezdés szerint alapul vehető lakáspénzösz- szegnek 70%-ában, c) akiket 25 évi vagy ennél több, de 35 évnél kevesebb beszámítható szolgálati idő után helyzetek nyugalomba, a (3) bekezdés szerint alapul vehető lakáspénzösz- szegnek 80%-ában, 246
