Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872–1944. Tanulmányok és forrásközlés - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 35. (Szeged, 2004)
XV. Rész. Szakhivatalok
közegeket a hivatalvezető, illetve a helyettese rendeli ki a felülvizsgálatokra, ő ossza [osztja!] be szolgálati idejüket is és naponkinti felváltásukról gondoskodik. 240. § A pénztáros a pénztár kezelője, és hatásköre a befolyó pénzek kezelése, illetőleg azok bevételére és elszámolására terjed ki. Jelentéseit a számvevőség kirendelt közegének és a hivatalvezetőnek együttes aláírásával terjeszti be felettes hatóságához. A pénztárba naponkint befolyó összegeket a pénztáros vételezi be, az értékjegyeket elkönyvelés és számvevői ellenjegyzés mellett kiadja, s az utánuk befolyt összegeket átveszi. A pénztáros az összes értékjegyeket, ki- és behozatali bárcákat mindenkor zár alatt tartani köteles. Az átvett összes pénzekért és értékjegyekért felelős. Köteles a hivatalos órákat 8-14 óráig betartani és ebben az időben a felektől a befizetéseket a kiállított bárcák vagy fizetési jegyek alapján elfogadni, és az utasításoknak megfelelően a kifizetéseket teljesíteni. A pénztáros a hó folyamán begyült pénzösszegeket a szükséghez képest a főpénztárba rövid úton beszolgáltatja, a tartalék készletet állandóan rendben tartja, arról szabályszerű kasszakönyvet vezet, a bankjegyeket, ércpénzeket szabályszerűen nemük szerint elkülönítve osztályozza és csomagolja. A naponkénti zárlat alkalmával pénztári kézikönyvet vezet, és ebbe vezeti az egyes ágaknál feltüntetett napi zárösszegeket, külön-külön bevételi rovatba a bevételt és külön a kiadást, a kettő különbsége alapján feltünteti a tiszta maradványt, és ezt összeegyezteti a pénztár aznapi készletével. A hó folyama alatt történt bevételekről és kiadásokról készített havi számadásokat legkésőbb a következő hó 15-ig jelentésével, a hivatalvezető ellenjegyzésével s a javadalmi bizottság elnökének aláírásával a polgármesterhez beterjeszti. A pénztáros a pénztári forgalomról köteles minden hónapban kezelési kimutatást készíteni, s azt az előbb említett módon aláíratva a polgármesterhez beterjeszteni. A fizetést teljesítő hivatalok, hatóságok és magánszemélyekkel szemben a pénztáros a következőképen jár el: a) a fizetést teljesítő féltől csakis a törvényes forgalomban levő, meg nem csonkított, foltoktól és írástól mentes értékjegyeket fogadhat el, hasonlóképpen jár el az ércpénzekkel is, b) bankjegy vagy államjegy hamisítványt, vagy hamis ércpénzt, mint kifogásolta- kat visszatartja és a félnek róluk külön elismervényt ad, c) más hivataloktól, hatóságoktól vagy magánosoktól egyenesen a pénztárhoz címzett összegek átvételénél, ha letétként, vagy biztosítékként lennének csupán kezelendők, még ez utóbbi esetben is, a polgármester utasítása alapján jár el, d) minden kiadást érintő végzést, utasítást vagy határozatot, a postai feladóvevényt is, mint kiadási okmányokat a kiadási tételek igazolására a havi számadáshoz csatol, e) kifizetés esetén a félnek az esedékes összeget saját kezeihez leolvassa és egyidejűleg figyelmezteti felvevőt a pénz megolvasására azzal, hogy a pénztártól való eltávozása után a pénz hiányára nézve kifogása már nem vehető figyelembe, f) minden illetményt az utalványban, illetve a határozatban megnevezettnek vagy meghatalmazottjának fizethet csak ki, 197
