Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872–1944. Tanulmányok és forrásközlés - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 35. (Szeged, 2004)
XI. Rész. Bizottságok és szakbizottságok
133. § A szakbizottságok a tárgy felderíthetése végett tanácskozásaikhoz állami tisztviselőket, továbbá ezen szabályrendeletben nem említett törvényhatósági tisztviselőket és szakértőket is meghívhatnak. A szakbizottságok zárt ülésben tanácskoznak és határoznak. Szaktisztviselőket és a szakértőket a szakbizottság elnöke hívja meg saját kezdeményezéséből, vagy pedig a bizottság kívánságára. Szavazati joggal csak a szakbizottság tagjai bírnak. Azok a törvényhatósági tisztviselők, akiket a szabályrendelet értelmében a szakbizottságok üléseire meg kell hívni, tanácskozási és hozzászólási joggal bírnak. 134. § Annak a szakbizottságnak ülésére, melynek tanácskozási tárgyát olyan indítvány képezi, mely interpelláció folytán a hatóság részéről adatott, azonban a közgyűlés által tudomásul nem vett válasz után tétetett, az indítványt tevő törvényhatósági bizottsági tag szintén meghívandó, aki — ha különben nem tagja a szakbizottságnak — ott csak tanácskozási joggal bír. 135. § A szakbizottságok határozatképesek, ha az összehívás szabályszerű volt, és legalább hat tag jelen van. A szakbizottságok véleményező határozataikat szótöbbséggel hozzák meg. A megjelent tagok fele részének kívánságára a titkos szavazást el kell rendelni, egyébként a szakbizottság elnöke a titkos szavazást bármikor elrendelheti. A kisebbség vagy a szakbizottságnak a hozott határozattal egyet nem értő tagja jogosult külön véleményét az ülésen bejelenteni és azt 24 óra alatt írásban a szakbizottság elnökének átadni. A külön véleményt a szakbizottság határozatához kell fűzni. 136. § A szakbizottságok véleményező határozatukat az ülésről felvett jegyzőkönyvből készült kivonatokban terjesztik legkésőbb 8 nap alatt a polgármester útján a törvény- hatósági bizottság közgyűlése, illetve kisgyűlése elé. 137. § A szakbizottságok üléséről a jelen voltak nevének felsorolása mellett jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök és a jegyző írnak alá, megőrzésükről a polgár- mester gondoskodik. A szakbizottságok üléseit, tanácskozásait az elnök vezeti, ez őrködik a hozzászólások és a tanácskozás rendje felett, és jogosult a tárgyalás alatt álló ügyhöz bármikor hozzászólni. Ugyanazon ügyhöz az elnöknél való jelentkezés sorrendjében lehet hozzászólni, éspedig egy ízben. Többszöri felszólalásra az elnök engedélyt adhat. Az előadók bármikor, az indítványt tevő szakbizottsági tagok pedig a határozat meghozatala előtt a zárszó jogán a tárgyhoz még egyszer hozzászólhatnak. 138. § Az egyes szakbizottságok szükség esetén együttesen is ülésezhetnek. 161
