Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872–1944. Tanulmányok és forrásközlés - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 35. (Szeged, 2004)
Önkormányzat és rendőrség. Adalékok a szegedi rendészeti szervezet dualizmus kori történetéhez (1872–1918)
7. Mivel a külterületi közbiztonságot a pusztázói intézmény egyre kevésbé tudta fenntartani, már 1893-ban fölvetődött, hogy némely városi törvényhatóság — így Szabadka — példájára igényeljék az 1881-ben létrehozott magyar királyi csendőrség bevezetését a szegedi tanyavilágba.48 Attól persze nagyon is tartózkodtak, hogy a város belterületére igényeljék; ehhez a csendőrök katonás föllépése túlságosan sok veszélyt jelentett.49 A Szegedi Híradó cikkírója 1906. december 25-én már ki is számította, hogy 30 csendőrre lenne szükség; az első berendezkedés 18 000 K-ba, az évenkénti fönntartás pedig 43 000 K-ba kerülne.50 1907-ben kérte is ezt a város a belügyminisztertől, az 1908. február 27-i közgyűlés viszont kénytelen volt tudomásul venni: oly kicsiny a csendőrség létszáma, hogy e kérést a belügyminiszter most nem teljesítheti, mire Somogyi Szilveszter főkapitány javaslatára — ismét fölírtak.51 Az 1882:X. te. alapján a miniszter ezután már készségét nyilvánította, további tárgyalásra tett azonban javaslatot a költségeknek a város általi viseléséről.52 1912 májusában újra fölvetődött a kérdés, egyelőre csak a tárgyalgatások szintjén.53 1913-ban a belügy oldaláról szorgalmazták az ügyet. A miniszter a zavargások letörésére 200 tagból álló csendőrkülönítményt tervezett, melyből 50-50-et Debrecenben és Szegeden akart elhelyezni: persze csak akkor, ha e városok a teljes költséget viselik, ami itt a kaszárnyával és külterületi építményekkel együtt 248 000 K-ba került volna. A különítmény ellátta volna a külterületi rendőrség feladatát is. Az 1913. március 11-i rendkívüli közgyűlés ebbe ugyan beleegyezett, a háború kitörése azonban kivitelét megakadályozta, így a csendőrség hozatala Szegedre — noha itt volt a II. csendőrkerület székhelye is — egyelőre csak terv maradt.54 8. Az új Szeged története nemrég megjelent 3. kötetének intézménytörténeti fejezeteit, szakaszait — elő- és utótanulmányokkal egyetemben55 — majd egy évtizede Miskolcon írtam. Mivel e mű terjedelmi keretei feszesek voltak, miként szerzőtársaimnak, nekem is a föltárt és földolgozott anyag jelentős részét a monográfiában nem nyílt mód közreadnom. E monográfia-alapanyag egy részét önálló tanulmánnyá formálva teszem most közzé, annak fokozott hangsúlyozásával, hogy írásom mintegy kiegészítő szakasza, A közigazgatás és az igazságszolgáltatás a dualizmus évtizedeiben (1872-1918) c. fejezetemnek.56 48 Reform a szegedi tanyákon. SZN 1893. máj. 17. 49D’Hauer PÁL: Szeged közrendészete. A csendőrség és a rendőrség. SZN 1906. júl. 18., 19.; A rendőrség újjászervezése. Csendőri szolgálat a külterületeken. SZN 1906. aug. 18. ^Csendőrök a külterületen. SZH 1906. dec. 25. 51 A külterületi csendőrség. SZN 1908. febr. 5.; Városi közgyűlés. A külterületi csendőrség. SZN 1908. febr. 28. 52 Csendőrség a külterületen. SZN 1908. jún. 2. 53 Szeged két fontos ügye. SZN 1912. máj. 24. 54Csendőrkülönítmény Szegeden. SZN 1913. márc. 11., 12.; Csendőrkülönítmény Szegeden. DM 1913. márc. 12. 55RüSZOLY JÓZSEF: A népképviseleti önkormányzat szegedi történetéhez (1848-1871). Acta Jur. et Pol. Szeged. Tom. XXIX. Fase. 4. (Szeged, 1982); RUSZOLY JÓZSEF: A szegedi népképviseleti közgyűlés 1848- 1871 (Szeged, 1984); RUSZOLY JÓZSEF: Szeged megyétől Nagy-Szegedig. (Szeged, 1987). 56 Szeged története 3. [k.] 1849-1919. Szerk. Gaál Endre. (Szeged, 1991 [1992]) 637-689., különösen: 682-684. (RUSZOLY JóZSEFtől.) "Vissza szerkesztve" utánközlésben: RUSZOLY JÓZSEF: Alkotmánytörténeti tanulmányok 3. Önkormányzat és hagyomány. Szeged, 1993. 133-185. 117
