Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872–1944. Tanulmányok és forrásközlés - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 35. (Szeged, 2004)
Önkormányzat és rendőrség. Adalékok a szegedi rendészeti szervezet dualizmus kori történetéhez (1872–1918)
őrségi) fogházat pedig túlzsúfoltnak tartotta. Tizenöt cellájában átlag 40-50 foglyot, évenként 3600-3800 személyt őriztek.24 A főkapitány 1910 végén a kapitányi hivatal új beosztását tervezte. Szalay József főkapitány-helyettes vezetésével közigazgatási ügyosztályt tervezett, melybe az iparügyek is beletartoztak, s melynek vezetője a tanácsban referálási jogot kap. Mellette a bűnügyi osztály vezetője Szakáll József alkapitány, kihágási bíró Temesváry Géza alkapitány, iparhatósági biztos Fodor Jenő alkapitány, a cselédügyi osztály vezetője pedig Follráth Gyula első alkapitány lett.25 4. A rendőrség államosítása az 1860-as-70-es évek óta vissza-visszatérő témája volt a városnak. A városi rendőrség egyre több pénzbe kerülvén, Szeged — miként más városok — a főváros példájára (1881) szívesen lemondott volna önkormányzata e terhes intézményéről. Ha a miniszter adatokat kért a rendőri kiadásokról, elég volt ahhoz, hogy a város a közeli államosításban reménykedjék.26 1908 májusában, amikor Kolozsvár is kérte rendőrségének államosítását, D'Hauer Jenő és több más törvényhatósági bizottsági tag Szegeden is indítványt tett, hogy a közgyűlés utasítsa a tanácsot: írjon föl a kormányhoz és az országgyűlés két házához az itteni rendőrség államosítása végett. Az indítvány szerint az államrendőrség Szeged belterületén a főkapitányon és a szükséges számú rendőrtisztviselőn kívül két rendőrfelügyelőt, tíz őrmestert és legalább 160 közrendőrt számlált volna, akik közül egy felügyelő, négy őrmestert és negyven rendőrt lovasítottak volna. Somogyi Szilveszter főkapitány és a tanács egyetértvén az indítvánnyal, ez a május 28-i közgyűlés elé került. Pap Róbert ellenzéki városatya az autonómia védelmében napirendre térést indítványozott, a többség azonban ezt elvetve elfogadta az államosítás iránti lépésre tett indítványt és a tanácsi javaslatot.27 A rendőrség államosítását Justh Gyula kéviselöházi elnök is ellenezte. Az államosításhoz a kormánynak sem volt elegendő pénze, így az ügy 1918 előtt még többször fölvetődött ugyan, megvalósítására azonban nem került sor. 1910-ben bekerült a trónbeszédbe is mint megoldandó kérdés; rendőrminisztériumról, országos főkapitányról és rendőrkerületekről is beszéltek.28 Az államosítás tervezetét Miskolczy László budapesti rendőrkapitány dolgozta ki, és egy szakmai grémium olyan módosítást tett, hogy a másodfokú főkapitányságokat a kir. ítélőtáblák székhelyein állítsák föl, a táblák területére vonatkozó illetékességgel. Közéjük tartozott Szeged is.29 1912-ben a belügyminiszter adatokat kért: milyen létszámmal kellene kiegészíteni a szegedi rendőrséget, hogy teljes értékű legyen. A tanács ezúttal — lévén az állam pénzről szó — nem túlozta el a várható kiadások összegét...30 Gondolni kellett persze arra is, hogy az államosított rendőrség nem fog majd a tág értelemben vett rendészet minden hagyományos területével, pl. a szegényüggyel, illetőségi ügyekkel, állategészségüggyel és iparüggyel foglalkozni, s a rendőröket sem lehet majd mindenféle 24 A rendőrség szervezete. Elmondja: Somogyi Szilveszter dr. főkapitány. SZH 1909. dec. 25. 25 A szegedi rendőrség reformja. Új beosztás. SZN 1910. dec. 6. y' A szeged-városi rendőrség államosítása. SZH 1895. júl. 3. 21 Államrendőrség Szegeden. D’Hauer Jenő indítványa. SZH 1908. máj. 18.; A szegedi rendőrség államosítása. SZH 1908. máj. 21., 27., 28., jún. 7. 28 A rendőrség államosítása. SZN 1910. jún. 29. 29 Állami rendőrfőkapitányság Szegeden. SZN 1911. ápr. 2. 30 A szegedi rendőrség államosítás. SZN 1912. febr. 6. 111
