Tamasi Mihály: Társadalmi és politikai változások Szegeden 1939–1949 között - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 34. (Szeged, 2004)
Kiegyenlített helyzet a politikai küzdőtéren
Feltűnő, hogy az üzemi pártszervezetekben igen kevés volt a nő, pedig a város iparának zömét alkotó textil- és élelmiszeripari üzemekben nagy számban nők dolgoztak. Ugyancsak kevés nő lépett be a tanyai pártszervezetekbe. A nagyobb kerületi és üzemi szervezetek összetétele Szervezet Taglétszám kerületek férfi nő Rókus 561 358 203 Felsőváros 464 355 109 Belváros I. 390 236 154 Ósomogyitelep 354 üzemek 162 192 Vasút 520 508 12 Szegedi Kenderfonó 318 203 115 Dohánygyár 254 94 160 Új szegedi Kender 180 90 90 Városháza 121 98 23 Legnagyobb taglétszámmal a rókusi szervezet dicsekedhetett, utána a felsővárosi, majd a Belváros I. (a belvárosban és a Somogyi-telepen két szervezet működött) és az ósomogyitelepi következett. Figyelemre méltó, hogy az ósomogyitelepi szervezetben a nők száma meghaladta a férfiakét. Az üzemi szervezetek között - a taglétszám tekintetében - a vasút állt az első helyen. A kommunista pártnak az a törekvése tehát, hogy elsősorban az állami vállalatok dolgozói között fejtsen ki tagtoborzó munkát, Szegeden a vasút esetében eredményre vezetett. A dohánygyár is állami üzem volt, és a két kenderfonó üzem is a bankok államosításával állami üzemmé vált. A városházi alkalmazottak között is elég sok volt a párttag. A május elsejei ünnepség és felvonulás nem tudott új lendületet adni a városban a baloldal által szervezett politikai akciósorozatnak. Révai József és a szociáldemokrata igazságügyi miniszter, Ries István mondott beszédet - a baloldal politikai követeléseit, a reakció elleni harc feladatait ismertetve. Május folyamán a helyi kommunista vezetők folytatták támadásaikat az ellenzékbe kényszerített helyi kisgazda szervezet ellen. Erre az adott lehetőséget és ürügyet, hogy a kisgazdapárti gyűléseken a konzervatív felfogású társadalmi csoportok képviselői esetenként nyíltan kifejezésre juttatták kommunistaellenes érzelmeiket. Május elején egy kisgazdapárti gyűlésen Pfeiffer Zoltán kisgazdapárti igazságügyi államtitkár beszéde alatt a résztvevők közül egyesek soviniszta, kommunistaellenes megjegyzéseket tettek. A Délmagyar- ország tudósítója úgy érezte „mintha turulista gyűlésen lenne”, s azt írta, hogy „a hallgatóság soraiból sokaknak a Béke utcában lenne a helye”. Május 11-én a lap a kisgazdapárti vezetőséget bírálta, mert a párt lapjának kiadóvállalatában Nagyiván Já90