Tamasi Mihály: Társadalmi és politikai változások Szegeden 1939–1949 között - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 34. (Szeged, 2004)

Nemzetgyűlési képviselő-választás 1945 őszén

A kommunisták érthetetlen eljárása sértette a kisgazdapárt tagjainak, támogatói­nak önérzetét. A párt október 19-én a színházban tartott választási gyűlésén Balogh István beszédében már bírálta a kommunistákat, amire korábban nem volt példa. „Én is harcoltam és harcolni fogok a reakció ellen” - mondotta de hozzátette: „a de­mokráciát nem engedem összetéveszteni a kommunizmussal!” Majd arra a vádra, hogy a kisgazdapártban nyilasok is vannak, a következőképpen válaszolt: „Némely párt úgy kollaborált velük, hogy befogadja őket tagjaiként, viszont a kisgazdapárt­nak, amely óvakodott attól, hogy a nyilasokat a párt sáncain belül engedje, a befura- kodókat lesz ereje onnan kipenderíteni”. Feltette a szónoki kérdést: „Melyik nagyobb bűn, elfogadni a szavazatot, vagy elfogadni a nyilast is?” A választási gyűlésen Bálint Sándor is beszédet mondott. A népi hagyományok és a város demokratikus szellemének összehangolását tartotta fontos feladatnak. Azt mondotta: „A magyar demokrácia a magyar nép lelkében és az évszázados hagyomá­nyokban él [...] Több emberséget, több magyarságot, több hallgatag kötelességtudást tanuljunk a föld népétől!” Szelíd hangja eléggé elütött a politikai beszédek éles hang­nemétől, a résztvevők érezték, hogy szavaival a népi bölcsesség erejét akarja érvény­re juttatni a politikai küzdelemben.86 A kommunistákat felbőszítették Balogh István burkolt, kommunistaellenes meg­jegyzései, s az, hogy a gyűlésen megjelentek a Horthy-rendszer szellemi örökségét vállaló, történelmi középosztálybeli, konzervatív felfogású rétegek képviselői is, akik nem titkolták, hanem kifejezést is adtak kommunistaellenes hangulatuknak. A Délmagyarország a következő címmel számolt be a gyűlésről: „Kisgazdagyűlés a színházban, vagy színház a kisgazdagyülésen”.87 A gyűlés után a konzervatív felfogású egyetemi hallgatók körében erősödött meg a kommunistaellenes hangulat. Dénes Leó kommunista polgármester figyelmeztette is az egyetemi dékánokat, hogy az egyetemen fasiszta propaganda folyik. Révai Jó­zsef október 28-án a Széchenyi téren tartott kommunista választási gyűlésen Balogh István kommunistaellenes megjegyzéseire válaszolva arra hívta fel a figyelmet, hogy Balogh a függetlenségi front alakuló gyűlésén még olyan pozitív véleményt nyilvání­tott a kommunista pártról, hogy „ha most elmondaná, saját pártjából sokan megkö­veznék érte”. A kommunista vezető azonban már nem merte reakciósnak vagy fasisztának bélyegezni Balogh kommunistaellenes megnyilvánulásait. A szociáldemokrata párt kiegyensúlyozott, szélsőségektől mentes, mérsékelt po­litikai tevékenységet folytatott a választási előkészületek során. Október 14-én a Bel­városi Moziban tartott választási gyűlésükön Kéthly Anna és a vásárhelyi Takács Ferenc mondott beszédet. Mindketten a párt önállóságának fontosságát hangsúlyoz­ták, az ország újjáépítésének feladatai mellett hitet tettek a szocialista cél, az igazsá­gos társadalmi rendszer megvalósítása mellett. Valentiny Ágoston, Papdi György városi titkár, Antalffy György helyettes polgármester az egyes városrészekben tartot­tak választási gyűléseket. Október 31-én Kéthly Anna a Szegedi Népszavában megjelent Tiszta választást! című cikkében a demokrácia alapelveire hívta fel a figyelmet. Annak a meggyőződé­73

Next

/
Oldalképek
Tartalom