Tamasi Mihály: Társadalmi és politikai változások Szegeden 1939–1949 között - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 34. (Szeged, 2004)
A demokratikus átalakulás kezdetei
néhány nap múlva Valentiny tiltakozásul lemondott és hazatért Szegedre.64 Majd később polgármesteri tisztségéről is lemondott, s a kommunista Dénes Leó lett Szeged polgármestere. A Délmagyarország már június 30-i számában megtámadta Valentinyt „Az igazságügy-miniszter is fékez?” című cikkében. Másnap a Szegedi Népszava a Délmagyarország cikkéről azt írta: „annyira nem tárgyilagos, és olyan elferdítésekkel van tele, hogy komolyan erre a cikkre nem érdemes válaszolni”. Valentiny terve ugyan nem sikerült, de a kommunisták és a többi párt között a rendőrség ügye továbbra is vitatéma maradt. A Szegedi Hírlap július 1-jei számában közölték a Független Kisgazdapárt nyilatkozatát a helyi rendőrségi választások ügyében, amelyet Donászy Kálmán terjesztett be a vezetőség elé. A törvényhatósági közgyűlés választotta meg a helyi rendőrségi vezetőket. A nyilatkozat szerint a kisgazdák megszavazták a javaslatokat, de három személy ellen kifogásuk van, amit nem hoznak nyilvánosságra, de a belügyminiszterhez fordulnak. Panaszuk van a rendőrség munkájára. A közleményben ez olvasható: „... hangot kell adnunk azon rosszallásunknak is, amely bizonyos rendőrségi közegek eljárásával szemben a kisgazdatársadalom és az egész polgárság közhangulatában jelentkezik”. Nincs nyoma annak, hogy nyilatkozatuk valami eredménnyel járt volna. Mindez nehezítette a kisgazdapárt és a kommunista párt együttműködését. Elhidegült a viszony a két munkáspárt között is, bár ennek kevésbé adták tanújelét. A szociáldemokraták inkább növelték politikai tevékenységüket, szervezőmunkájukat. Mint országosan, itt is létrehozták saját ifjúsági szervezetüket, a Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalmat (SZIM), amelynek vezetőségében Antalffy György töltött be fontos szerepet. Valentiny sem vonult vissza a politikai élettől, szerepet vállalt a szociáldemokrata párt helyi politikai tevékenységében. Ugyancsak fontos szerepet töltött be a párt régi értelmiségi vezetői közé tartozó Czibula Antal ügyvéd, aki már az 1920-as évek elejétől behatóan foglalkozott város- politikai kérdésekkel a szociáldemokrata eszmék jegyében. Ilyen irányú közéleti és publikációs tevékenységével tekintélyt vívott ki magának. Július 22-én a Szegedi Népszavában megjelent Szegedi perspektívák című cikkében részletesen elemezte a város fejlődési lehetőségeit. Bírálta a korábbi várospolitikai elgondolásokat és úgy vélte: a demokrácia lehetőséget nyújt arra, hogy a szegediek kezükbe vegyék saját sorsuk irányítását. Már arról írt, hogy az országot hét kerületre lehetne osztani, a hadügyön és a külügyön kívül minden igazgatási jogkört a kerületeknek kellene adni. Az egyik kerület székhelye Szeged lenne, hiszen ehhez minden feltétele megvan. így Szeged a gyors fejlődés útjára léphetne.65 Július 29-én felavatták a párt új székházát a Szentháromság utcában. Valentiny megnyitó beszédében a szocialista eszme fontosságáról, a szocializmusról, mint az igazságos társadalom megvalósulásáról beszélt. Kéthly Anna Kossuth Lajost idézte, aki „nemzetem büszkeségének” nevezte Szeged népét, de emlékeztetett Horthy szerepére is. A szocialista eszméhez, a szocializmushoz való hűség mellett tett hitet. Érdekes módon a kommunistáktól eltérően a szociáldemokrata vezetők mindig hangsúlyozták a szocialista eszméhez való hűségüket és beszéltek a szocializmusról, 61
