Tamasi Mihály: Társadalmi és politikai változások Szegeden 1939–1949 között - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 34. (Szeged, 2004)
A helyi politikai viszonyok fő jellemzői
A lakótelepeken bizonytalan sorsú, a falusi és városi lét határán élő, tulajdon nélküli, szegény mezőgazdasági és ipari munkát is vállaló rétegek éltek. Hatott rájuk a nyilas ellenzéki radikalizmus, a helyzetük javítását kilátásba helyező ígéretdömping, a zsidó tőke elleni harcot hirdető antiszemitizmus. Egzisztenciális bizonytalanságukból adódóan elfogadták és támogatták a nyilas politika és propaganda szélsőségeit. Megragadta őket a nyilas radikalizmus. A tanyai körzetekben a földre áhítozó szegényparasztok, mezőgazdasági munkások, a földbirtokos várossal vitában álló elégedetlenkedő bérlők csatlakoztak a nyilasokhoz. A tanyavilágban a nyilasok befolyása némileg alacsonyabb volt, mint magában a városban. A nyilas mozgalom társadalmi bázisát vizsgálva azt kell megállapítanunk, hogy minden társadalmi csoportban voltak hívei a nyilasoknak. A történelmi középosztály régi, fajvédő, jobboldali radikális csoportjai, a polgárság és kispolgárság körében a zsidóellenesek, a zsidó vagyonra áhítozók lettek támogatói a nyilas mozgalomnak. A munkásság különböző rétegei közül elsősorban a bizonytalan helyzetű, képzetlen mezőgazdasági munkások, napszámosok, segédmunkások, tanyai szegényparasztok lettek támogatói a nyilasoknak. A nyilas mozgalom helyi társadalmi bázisa sok tekintetben hasonlított a fővárosihoz, ahol a társadalmi viszonyok, a társadalomszerkezet még inkább polgári jellegű volt. Bár a földbirtokos arisztokrácia, a politikai és katonai elit, a történelmi közép- osztály is jelentős súlyt képviselt a főváros társadalmában a polgárság, akispolgárság és a nagy létszámú munkásság mellett. Az 1935-ös és 1939-es parlamenti választási eredményekből is eléggé egyértelmű következtetések vonhatók le. Választási eredmények a fővárosban - a pártokra adott szavazatok aránya31 Párt 1935 1939 Kormánypárt 26,0 33,1 Kereszténypártok 25,8 5,5 Nyilaspártok29,9 Liberálisok (Rassay) 19,0 16,4 MSZDP 22,3 12,7 Néhány más párt is részt vett a választáson, azonban olyan kevés szavazatot kapott, hogy nem jutott mandátumhoz. Itt a különben nem nagy befolyással rendelkező kormánypárt növelte szavazatai számát - minden bizonnyal a hozzá közel álló kereszténypártok szavazói egy részének csatlakozásával. A nyilaspártok majdnem 30%-ot értek el, ami abból következett, hogy a történelmi, keresztény, nemzeti középosztályt képviselő kereszténypártok korábbi szavazóinak többsége a nyilaspártra adta szavazatát. A volt szociáldemokrata szavazók egy része is az antiszemita és szociális reformokat ígérő nyilas propaganda hatása alá került. A főváros környéki településeken a nyilasok még nagyobb sikert könyvelhettek el, mint a szegedi városszéli lakótelepeken. 43
