Tamasi Mihály: Társadalmi és politikai változások Szegeden 1939–1949 között - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 34. (Szeged, 2004)

A város társadalma az 1940-es évek elején

amelyeknek a fizikai dolgozói jellegzetes, egymástól is eltérő csoportokat alkottak a helyi munkásságon belül. A szegedi munkásság meghatározó, fontos rétegét a szakmunkások alkották, akik többségben az önálló iparosoknál, valamint ipari üzemekben, gyárakban dolgoztak. Létszámukról, összetételükről tájékozódhatunk a Szegedi Ipartestület 1939-es kimu­tatásából: Iparcsoportok mesterek segédek tanoncok Ruházati ipar 657 515 521 Bőr- és szőripar 539 505 214 Élelmiszer- és vendéglátóip. 407 291 120 Egyéb iparok 385 297 150 Fa- és bútoripar 356 220 85 Vas- és fémipar 274 238 199 Kő-, föld- stb. ipar 241 180 89 Gép- és műszeripar 128 106 118 Könyv- és nyomdaipar 34 82 40 Vegyipar 21 8 2 Összesen 3041 2442 1538 A valamivel több mint 3000 önálló iparosnál (mesternél) 2442 segéd, valamint 1538 tanonc, vagyis együttesen közel 4000 szakmunkás (ill. szakmunkás-jelölt) dol­gozott. Közöttük többségben voltak a hagyományos szakmák, a ruházati iparcsoport­hoz tartozó férfi, úri és nőiszabók, a bőr- és szőripart képviselő cipész, csizmadia, papucsos, szőrmekészítő szakmák képviselői. Továbbá az élelmiszer- és vendéglátó- iparhoz tartozó molnár, pék, konzervipari és vendéglátóipari szakmák. Hagyomá­nyos szakmáknak számítottak még a faiparhoz és a kő-, föld- stb. iparcsoporthoz tartozó szakmák, mint pl. az asztalos, a bútorkészítő, a kőműves, a kövező, a kőfara­gó. Az egyéb iparokhoz a fodrászok, a fényképészek, esernyőkészítők és más egyedi szakmák tartoztak. A vas-, fém-, gép- és műszeripart képviselő szakmunkások kisebb létszámúak voltak, pedig az ipar korszerűbb ágait képviselték. Az elemzett adatok nem adnak számot arról, hogy a nagyobb ipari üzemekben mennyi szakmunkás dolgozott és mi volt a szakmai összetételük. Ehhez némi tám­pontot nyújtanak a helyi szakmunkásképzés fő intézményének, a városi tanoncisko­lának az adatai. Képzett, polgárosodó szakmunkásréteg A több évtizedes múltra visszatekintő, négy évfolyamos tanonciskolában az 1941/42-es tanévben közel 1000 fiú és több mint 500 leány tanult. 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom