Tamasi Mihály: Társadalmi és politikai változások Szegeden 1939–1949 között - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 34. (Szeged, 2004)
Polgári ellenzéki pártok jelentkezése
eredmények elemzésénél azt is figyelembe kell vennünk, hogy még a korrigált választási eredmények is azt mutatják, hogy 1947-ben mintegy 5 ezerrel többen szavaztak, mint 1945-ben. Tehát nem annyira a pártokra adott szavazatok számát kell összehasonlítanunk, mint inkább százalékos arányait. Annál is inkább, mert 1947-ben ellenzéki pártok is felléptek, amelyek két évvel korábban még nem léteztek, vagy nem vettek részt a választáson. A legszembetűnőbb az, hogy a polgári ellenzéki pártok együttesen elnyerték a szavazatok több mint 65%-át, s közülük egyedül a legaktívabban ellenzéki politikát hirdető függetlenségi párt abszolút többséget, azaz valamivel több mint 52%-ot ért el. A koalícióval szembenálló ellenzéki pártok együttesen tehát nagyobb befolyásra tettek szert, mint 1945-ben a kisgazdapárt. Olyan eredmény született, amelyre nem volt példa az egész országban. A munkáspártok együttes szavazatvesztesége több mint 5%-ot tett ki. A választási eredményekben fontos szerepet töltöttek be hangulati elemek. Nevezetesen az 1947 tavaszán lezajlott diáktüntetések, illetve 1947. március 20-án a diák- tüntetés munkáscsoportok általi szétverése és ennek nyomán támadt lakossági felháborodás, ami főleg a nők körében volt tapasztalható. Ezt bizonyítják az ellenzéki pártokra adott női szavazatok magas arányai. Az 1000férfi szavazatra jutó női szavazatok száma'57 pártok szerint NPP 910 MFP 1316 MKP 918 FMDP 1342 FKGP 976 MRP 1626 MSZDP 985 DNP 2126 PDP 989 A baloldali pártok, de még a kisgazdapárt és a PDP szavazói között is ezernél kevesebb női szavazat jutott ezer férfi szavazatra. Viszont az ellenzéki pártok mindegyikénél az ezer férfi szavazatra jutó női szavazatok száma jóval meghaladta az ezret, a DNP esetében, amely leginkább a vallásos szavazókra számított, 2126 női szavazat jutott ezer férfi szavazatra. Ahhoz, hogy a polgári ellenzék ilyen nagyarányú helyi győzelmének okait feltárjuk, szükséges a választási eredmények belterület-tanyaterület közötti és városrészek szerinti megoszlását is vizsgálnunk. Ezt nehezíti, de nem teszi lehetetlenné, hogy a levéltárban a 92 szavazókor jegyzőkönyveinek mintegy harmadából hiányzanak a pártokra adott szavazatok számait tartalmazó lapok. A meglévő adatok azonban mégis hozzávetőlegesen tükrözik a szavazatok megoszlásának arányait. 124
