Tamasi Mihály: Társadalmi és politikai változások Szegeden 1939–1949 között - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 34. (Szeged, 2004)
A város társadalma az 1940-es évek elején
A 1 holdnál nagyobb szőlőterülettel rendelkező, 100 holdon felüli birtokok Szegeden és Kecskeméten2 Birtokok 1-2 kh 2-5 kh 5 kh-nál Összesen nagyobb szőlőterület tartozik Szeged 100-200 kh 7 7 11 25 200-500 kh2 2 Összesen 7 7 13 Kecskemét 27 100-200 kh 14 18 23 55 200-500 kh 2 2 9 13 Összesen 16 20 32 68 Noha Szeged népessége jóval nagyobb volt, mint Kecskemété, a középbirtokosok száma mindössze 27 volt, míg Kecskeméten megközelítette a 70-et. Tehát városunk társadalmában igen szűk réteget alkottak. A történelmi középosztály másik jellegzetes csoportját a véderő, azaz a fegyveres testületek (honvédség, csendőrség, rendőrség) tisztjeinek többségét alkotó katonatisztek tették ki. Szerepük a háborús készülődés következtében növekedett, és a társadalmi, politikai életben is igyekeztek minél nagyobb befolyásra szert tenni. A városban ekkor a legtöbb adót fizetők között a két említett tábornok (Shvoy Kálmán, Fegyveres Sándor) mellett egy nyugalmazott hadbíró százados, egy katonai számvevő főigazgató és két nyugalmazott ezredes szerepelt. Mindez azt bizonyította, hogy az 1930-as évek második felében a katonatisztek jövedelme is érezhetően növekedett. A közel 400 főnyi katona-, csendőr- és rendőrtiszti csoport azonban a város társadalmában igen alacsony részarányt képviselt. További jellegadó csoportot az egyházi szolgálat diplomás tagjai, a különféle egyházak papjai képeztek. A katolikusok többséget alkottak, de némileg növekedett a reformátusok és evangélikusok aránya. Az 1940-es évek elején épült Honvéd téri református templom is ennek kifejezője volt. A keresztény egyházak mellett működött az izraelita hitközség, amely azonban a zsidótörvények elfogadásával, életbe léptetésével, az antiszemitizmus erősödésével egyre nehezebb helyzetbe került. A püspöki székhely révén a katolikus egyház és legfőbb helyi képviselője, a mindenkori püspök, fontos szerepet töltött be a város társadalmi és szellemi életében, meghatározó befolyást igyekezett gyakorolni a város társadalmára. Nem szabad azonban elfeledkeznünk arról, hogy Szeged csak az 1920-as évek elején lett püspöki székhely. A püspökség csak ekkor költözött Szegedre. A történelmi középosztály további meghatározó, viszonylag nagyobb létszámú csoportját az államhivatalnoki, közigazgatási tisztviselői, dzsentri réteg alkotta. Szegeden azonban, ahol korábban sem a nemesi vármegye, hanem a szabad királyi város jórészt polgári közigazgatása működött, a nemesi származású értelmiségiek, tisztvi11
