Tamasi Mihály: Társadalmi és politikai változások Szegeden 1939–1949 között - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 34. (Szeged, 2004)
Polgári ellenzéki pártok jelentkezése
Diczfalussy Ferenc vezérőrnagy, a városi rendőr-főkapitányság vezetője is megjelent nagyobb rendőregységgel, és többször oszlásra szólította fel a tömeget. A diákok azonban nem engedelmeskedtek a felszólításnak és a „Hittant akarunk!” jelszót kiabálták. Amikor a rendőrök a tömeg oszlatását meg akarták kezdeni, a diákok a Himnuszt kezdték énekelni, amit a rendőrök vigyázz-állásban voltak kénytelenek végighallgatni. így próbálták megakadályozni a tüntetők az oszlatást. A Himnusz után vallásos énekeket énekeltek. Ez azonban már nem akadályozta meg a rendőröket a tömegoszlatás megkezdésében. Fokozatosan kiszorították a tömeget a Dóm térről. A rendőrök módszere az volt, hogy a velük szemben álló, a felszólításnak nem engedelmeskedő tüntetők lábfejére ejtették a tusájával lefelé tartott puskájukat. Ezután a tüntetők nagyobb csoportja a Stefánia sétányon a tankerületi főigazgatóság elé vonult. Közben a rendőrök a tüntetők soraiból őrizetbe vették és a rendőrségre kísérték a szervezőnek és felbujtónak tartott személyeket. A tüntetők küldöttsége Janson Vilmos főigazgatótól azt kérte, hogy a fakultatív hitoktatás bevezetése elleni követelésüket, tiltakozásukat juttassa el a parlament, a T. Ház elnökének és a kultusz- miniszternek. A főigazgató megígérte kérésük teljesítését, de azt mondta, hogy az ügy a szülők, a felnőttek, a parlament dolga. Különben is a fakultatív hitoktatás azt jelenti, hogy aki hittant akar tanulni, az továbbra is tanulhat hittant. A küldöttség azt is kérte, hogy a rendőrség a le fogottakat engedje szabadon. Mivel e kérésre a főigazgató nem tehetett ígéretet, a tömeg zárt rendben a Kossuth Lajos sugárúti rendőrpalota elé vonult. A rendőrségi épület előtt a tömeg követelte a letartóztatottak szabadon engedését. Valamelyest csökkent a résztvevők száma. Időközben kisgazdapárti küldöttség és Pálfy főispán is felkereste Diczfalussy Ferenc rendőr-főkapitányt, akitől tájékoztatást kértek a tüntetésről. Diczfalussy elmondta, az általuk szerzett elsődleges tapasztalatok alapján az állapítható meg, hogy felelőtlen szabadságpárti szervezők, felbujtók által ösztönzött tüntetésről van szó. Ezt bizonyítja, hogy a tüntetők soraiból fasiszta jelszavak is elhangzottak. A tájékoztatás után a küldöttség is elítélte a szabadságpárti szervezőket, majd eltávozott. Két rókusi katolikus segédlelkész a püspök nevében szintén felkereste a rendőr-főkapitányt. Tájékozódásuk után beszédet intéztek a tüntetőkhöz, s felkérték őket a távozásra. A tüntetők azonban a püspök megjelenését és közbenjárását kérték. Azonban csak Havas Géza püspöki titkár jelent meg, aki elmondta, hogy a püspök úr sem tudott a tüntetésről, és tájékoztatást vár. A diákok ezután sem távoztak, erre a rendőrség a tűzoltóságot hívta segítségül, és vízi fecskendőkkel a délutáni órákban szétoszlatták a tömeget. A tüntetésről kiadott hivatalos rendőrségi jelentés azt állapította meg, hogy a tömegmegmozdulás, amelyen 3 ezren vettek részt, békésen kezdődött, de a tankerületi főigazgatóság felé vonuló tömegből és az épület előtt már demokráciaellenes jelszavak is elhangzottak. A jelentés megismételte a Diczfalusy által elmondottakat a lelketlen szabadságpárti felbujtókról és szervezőkről. Szólt arról is, hogy több felbujtót és szervezőt előállítottak. Többek között Rózsa Gyulát, akit már 1946 elején egy kisgazdapárti gyűlésen elmondott demokráciaellenes kijelentései miatt őrizetbe vettek, 108
