Tamasi Mihály: Társadalmi és politikai változások Szegeden 1939–1949 között - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 34. (Szeged, 2004)
Polgári ellenzéki pártok jelentkezése
Nagyiván János az ország gazdatársadalma nevében szólalt fel, cs bejelentette csatlakozásukat a párthoz.119 A szabadságpárt szinte országos jelentőségű vidéki zászlóbontó nagygyűlését 1947. január 5-én, Szegeden tartotta. Bizonyára azért esett Szegedre a választás, mert itt ért el az országosnál magasabb szavazatarányt a kisgazdapárt az 1945-ös választásokon, és egyben itt volt érezhető a legnagyobb kiábrándulás a baloldal támadásai miatt egyre inkább hátráló kisgazdapárt politikájából. Továbbá szegedi volt Nagyiván János, aki deklaráltan a vidéki gazdatársadalmat képviselte a pártban. A Nemzeti Színházban tartott nagygyűlésen megjelent Sulyok Dezső vezetésével a párt majdnem egész vezérkara. Beszédében Sulyok válaszolt Nagy Ferenc miniszterelnök 1946 december 3-i nyilatkozatára, amelyben reakciósnak minősítette a szabadság- pártot, és felszólította a kisgazdapárt tagjait, hogy szakítsák meg kapcsolatukat Sulyokékkal. Mindez alkalmat adott Sulyoknak arra, hogy a korábbinál is élesebben támadja volt pártját, amelyet alkalmatlannak tartott arra, hogy „a polgári gondolat és a polgári politika védelmezője” legyen. A kommunista pártról azt mondotta: „Öncélú közvetítőként fúrta magát a megszálló hatalom és a magyar nép közé”. Bővebben szólt a pártprogram három legfontosabb alapelvéről, a keresztény erkölcs, a nemzeti gondolat és a tiszta demokrácia összefüggéseiről. Mindezt kiegészítette azzal, hogy a párt az evangéliumi szocializmus eszméjét is hirdeti, amely a pápai enciklikákon alapszik. Nagyiván János felszólalásában a kormányzatot bírálta, mondván, hogy emberek ezrei, s köztük talán ártatlanok sinylődnek börtönökben és internálótáborokban.120 Olyan párt jelent meg tehát Szeged politikai közéletében, amely nyíltan ellenzéki politikát hirdetett. Az ellenzékiség nem állt távol a lakosság nagy részétől, hiszen a Horthy-rendszerben hosszú időn keresztül a parlamenti választásokon az ellenzéki pártok magas szavazatarányt értek el. Az ellenzéki hangulatú rétegek abban a tudatban éltek, hogy ellenzékiségükkel a demokráciát szolgálják. A városban a kisgazda- párt ellenzékbe szorítottan működött, a helyileg elenyésző kisebbséget alkotó kommunista párt állandó támadását és beavatkozását kellett elszenvednie, ami mélyen sértette a kisgazdapárti választók önérzetét. Most megjelent olyan párt, amely véget akart vetni a kialakult megalázó helyzetnek, ezért sokan csatlakoztak hozzá. Nagyiván János nemzetgyűlési képviselői beszámoló gyűléseit használta fel az új párt programjának, politikájának ismertetésére, a tagtoborzásra. A párt délvidéki szervezete már 1946. december elején megalakult, amely a tagtoborzást irányította. Egymás után jöttek létre a helyi szervezetek. Mind a baloldali pártok, mind a kisgazdapárt gátolni igyekezett a szabadságpárt szervező munkáját, mert érezték, hogy nem kis veszélyt jelent számukra a szabadságpárt térhódítása. A szegedi népügyészség Nagyiván János képviselői mandátumának megvonását kérte a szabadságpárt szegedi zászlóbontó gyűlésén mondott beszéde miatt. E kérésnek azonban nem lett foganatja. A rendőrség államvédelmi osztálya (ávo) azonban egyre nagyobb figyelemmel kísérte a párt szervező munkáját, politikai tevékenységét.121 103
