Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)
II. A tanácsi szervezet és működés jellemzői
ta. Ekkor rendelkezett arról, hogy a megyei tanácstagokat ezentúl nem a választópolgárok, hanem a megyében működő helyi tanácsok választják, részben saját tagjaik közül, részben pedig a település közéletében szerepet vállaló személyek köréből. Ezzel a jogalkotó a választójog közvetlenségének elve alól tett kivételt. Ezen új előírások szerint kaptak mandátumot az 1971. évi általános tanácstagi választások során Szegeden is azok, akiket a most már nem megyei jogú, hanem a Csongrád megyei tanácsi szervezetbe tartozó megyei városi tanács volt jogosult megyei tanácstaggá választani. 1971-ben a szegedi városi tanács 24 személyt delegált választás útján a Csongrád megyei tanácsi testületbe, 16-an városi tanácstagok voltak, nyolcán viszont ilyen megbízatással nem rendelkeztek. A csupán két éves ciklus lejártát követően, az 1973-ban alakult megyei városi tanács 29 személyt küldött a megyei tanácsba. Közülük 18-an a városi tanácsnak is tagjai voltak, 11 fő viszont — a Népfront kezdeményezése folytán — úgy kapott a városi alakuló tanácsülésen megyei mandátumot, hogy nem volt a szegedi városi tanács tagja. A későbbi, az 1980. évi általános tanácstagi választás alkalmával 26 városi küldött került a megyei tanácsba, fele-fele arányban városi tanácstagok és kívülálló személyek. 1985-ben tovább csökkent a szegedi tanács által választott megyei tanácstagok száma. Ekkor a 21 személy közül 14 volt városi tanácstag is, míg heten városi mandátummal nem rendelkeztek. Ezek között két megyei pártvezető, egy-egy Népfront-tisztségviselő, bírósági, egyetemi (jogi kari), banki vezető beosztású személy volt, valamint a püspökség irodaigazgatója. Megyei tanácstagságot nyert minden alkalommal a városi tanácselnök, s vele együtt egy-két városi küldöttet a megyei tanács végrehajtó bizottságába is beválasztottak. A Csongrád megyei testületbe a városi tanács által választott tagok 1974-től kezdődően külön szervezetet alakítottak, ennek hivatalos elnevezése a „Csongrád megyei tanácstagok Szeged megyei városi csoportja” lett. Későbbi feljegyzésekből ismeretes, hogy a 29 tagú csoport 1974-ben négy alkalommal ülésezett, 1975 és 1987 közötti üléseiről, valamint a csoport működésével kapcsolatos eseményekről jegyzőkönyvek, feljegyzések maradtak fenn. A jegyzőkönyvekből kiderül, hogy a csoport évenként 4-6 ülést tartott, ezeket a megyei tanács üléseit néhány nappal megelőző időpontra tették. Egyébként a megyei és a szegedi városi tanács éves munkatervének ismeretében fogadta el év elején a tanácstagi csoport saját munkaprogramját. Az egyes összejöveteleken a csoport vezetője tájékoztatást adott a két ülés közötti eseményekről, s a résztvevők rendszeresen megvitatták a megyei tanács soros ülésének napirendjén szereplő előterjesztéseket, főként azok szegedi vonatkozásaira figyelemmel. A kellő informálás érdekében az ülésen meghívásra részt vettek a megyei vezetők, vagy a tanácsülési előterjesztések előadói is. Viszont általánosnak volt mondható az a tapasztalat, hogy a tanácstagi csoport tagjai legtöbbször csak kis számban vettek részt e megbeszéléseken. A távolmaradás okaként elhangzott olyan magyarázat, hogy ugyanazt a témát a csoport több tagja más minőségében (például bizottsági tagként) már megismerte, elmondta véleményét, így indokolatlannak tartotta e fórumon is részvételét. 82
