Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)
III. A tanács és szerveinek teendői. Városkörnyéki kapcsolatok - Események, körülmények és szereplők a szegedi tanács végrehajtó bizottságának húsz esztendős krónikájában
kerültek előtérbe (55/1984./IV.26./ sz.), Móravárosban a 28/1986./II.20./ és a 224/1986./XII. 18./ számú határozatokban. A lakossági részvétellel végzett közműfejlesztéssel a tanácsi időszak végén is foglalkozott a VB. (59/1990./IV. 19./ sz.). Testületi döntés (315/1972./XII. 14./ h.) született a Stefánia sétánynál az árvízi fővédvonal megerősítéséről, a tiszai partfal építéséről (104/1978./VII.6./ sz.). Napirendre került az újszegedi Holt-Maros, valamint a gyálai Holt-Tisza és környezetük rendezése (179/1981./XII.3.), illetve a Holt-Maros-meder rehabilitációja (64/1986./V.15. és 89/1987./VI.4./ sz. határozat). A végrehajtó bizottság állást foglalt a Maty-éri evezős pálya fejlesztése ügyében (56/1983./IV.28./ sz. határozat), s ez azóta is folyamatos feladat, hogy az idén alkalmas legyen kajak-kenu világbajnokság színhelye céljára. A strandok, firdők állapotát ugyancsak figyelemmel kísérte a testület (68/1975./III.27./ sz.), fejlesztési programot fogadott el és értékelt (65/1986./V. 15./ sz.). A lakosság részéről merült fel igény egyes lakótelepeken is strandfürdők építésére, ez azonban csupán elképzelés maradt napjainkig. Bár a városban a villamosenergia biztosítása a tanácsi szférán kívül, állami szervezet révén történt, a végrehajtó bizottság üléseinek napirendjén ilyen tárgyú problémák is szerepeltek. A testület megvitatta például a közvilágítás helyzetét (91/1983./VI.30./ határozat), a villamos-energia ellátás adottságait (44/1980./III. 12./ és 3/1982./1.21./sz.). A tanácsrendszert megelőző időkben a vezetékes gázt szolgáltató szervezet a város tulajdonában állt, vizsgálódásunk idején azonban már állami vállalat gondoskodott Szeged lakóinak gázellátásáról, mégis úgy, hogy megfelelő együttműködés állt fenn a vállalat és a tanácsi szervek között. így sikerült megoldani a város egész területén a hálózat földgázra történő átépítését (117/1971./X.26./ és 51/1972./III.9./ sz. határozat), növelni a gázenergiával ellátott városrészek arányát. A földgáz-program teendőivel a VB. 212/1976./XII.2./ és 62/1979./V. 17./ számú határozatai kapcsán is foglalkozott. Mivel a hálózatfejlesztésben egyre nagyobb szerepet kapott a lakossági hozzájárulás, a tanácsi szervek a munka szervezéséből vették ki részüket, a testület pedig folyamatosan figyelemmel kísérte a végzett munkát és a közreműködő vállalatok elszámolását (3/1981./1.15./, 72/1982./V.20./, 182/1983./XII.29./, 177/1984./XII.27./, 118/1985./IX. 19./ sz.), sőt utóbb már meghatározta a következő év hálózatfejlesztési tervét (156/1985./XII.5./ sz. h.). A lakosság ellátásában szerepet játszó egyéb tényezők közül említést érdemel a távhőszolgáltatás, ami elsődlegesen a lakótelepi építkezések velejárójaként jelentkezett. A végrehajtó bizottság a távhőellátást értékelte 14/1973./1.11./, 181/1976./X.7./, 134/1985./X.25./ számú határozataiban, s már abban az időszakban is felmerült a geotermikus energia felhasználása például lakások fűtésére, melegvízzel ellátására. A kísérletek napjainkban is folynak, igaz, az érintettek ennek inkább csak a negatív hatásait élik meg. A VB. figyelmet fordított a városlakókat érintő modernizációs hátrányok lehetséges ellensúlyozására, az egészségesebb és kulturáltabb körülmények megteremtésére, fenntartására. Vizsgálta annak lehetőségét, hogy a város környékén miként lehetne erdőövezetet létrehozni (357/1974./XII.30./, 288/1975./XII.30./, 154/1978./XI.30./ sz. határozatok), foglalkozott a városkörnyéki kirándulóhelyek, üdülőterületek helyze206
