Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)

II. A tanácsi szervezet és működés jellemzői

A másik, ugyancsak egyszerűsített kimutatás az 1973. és 1980. közötti tanácsi ciklus interpellációnak minősített tanácstagi kérdéseit tartalmazza. Mindkét összeállítás csupán informatív jellegű, adataik bizonyos tendenciákat jeleznek ugyan, de ennél többnek nem tekinthetők.

4. ) A III. Tanácstörvény és végrehajtási rendelete a nyolcvanas évek közepén olyan előírásokkal is kiegészült, melyek szélesítették a tanácstagokat megillető jogosítványokat. így került be a törvény 37. § (1) bekezdés f) pontjaként az a rendelkezés, mely szerint a tanácstag véleményezheti a tanácsi szakigazgatási szervek döntéseinek tervezeteit, ha azok a választókerületében lakó állampolgárok életkörülményeit, jogait és kötelezettségeit jelentősen befolyásolják. A végrehajtási rendelet ugyancsak utóbb beiktatott 36/B §-a kimondja: A tanács a szervezeti és működési szabályzatában állapítja meg, hogy a szakigazgatási szerv mely ügyekben köteles kikérni döntése előtt a tanácstag véleményét.

Az 1/1986. számú tanácsrendelettel közzétett, módosított és kiegészített szegedi SzMSz 43. § (3) bekezdése szerint az érintett szakigazgatási szerv- a közműhálózat (víz, gáz, villany, csatorna, telefon) fejlesztése, illetve felújítása,- út- és járdaépítés, javítás, korszerűsítés,- tömegközlekedés biztosítása vagy megváltoztatása,- nagyobb területet érintő szanálás, kisajátítás,- lakóházak sortatarozása,- környezeti ártalommal járó létesítmény telepítése,- parkosítás, közterületi fásítás,- egyedileg szervezett társadalmi munkaakció,- utcaelnevezés

esetén köteles döntés előtt a tanácstag véleményét megkérni.

Ilyen vélemény kérhető a SzMSz szerint olyan ügyekben, amelyekben a közvetlen, személyes ismeretek a döntés kialakításában meghatározó jelentőségűek lehetnek (például személyes gondoskodási, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyek, köztartozások méltányosságból történő mérséklése vagy elengedése).

A tanács ügyrendi bizottsága időnként ellenőrizte a szervezeti és működési szabályzat előírásainak hatályosulását. 1988 áprilisában vizsgálta, hogy az érintett tanácsi szervek miként tesznek eleget a tanácstagok véleménye előzetes megkérésének. A bizottság megállapítása szerint az eljáró vagy intézkedő tanácsi szervek általában nem szerzik meg a tanácstagok állásfoglalását a tanácsrendeletben megjelölt ügyek legtöbbjében, a hivatali apparátus egy része nem is ismeri a SzMSz vonatkozó rendelkezéseit. Előfordult, hogy egyes környezetre ártalmas telepítések (hulladék lerakóhely, üzemépítés, veszélyes anyagok feldolgozó telepe) kijelölésénél csak akkor keresték meg a tanácstagot, amikor észlelték a lakosok felháborodását, tiltakozását. Az eljárási hiányosságok megszüntetésére az ügyrendi bizottság javaslatokat tett a tanács testületének.

5. ) Ha a tanácstagok testületekben végzett munkáját tekintjük át, nem hagyható figyelmen kívül, hogy a városi és a községi tanácsok tagjai a megyei tanácsba és annak bizottságaiba is bekerülhettek. Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló 1966. évi III. törvényt ugyanis az országgyűlés 1970-ben módosítot79