Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)
II. A tanácsi szervezet és működés jellemzői
A hetvenes évek derekától a tanácsrendszer megszűnését megelőző négy-öt évig az országosan adott kedvező feltételeket a tanácsi vezetés igyekezett kellően hasznosítani a szegedi várospolitikában. Számos területen fejlődött és sok létesítménnyel, egyéb adottságokkal gazdagodott a város. Ezek részletezése természetesen meghaladja a mostani ismertetés kereteit, lehetőségeit. Ezért csupán egy-egy speciális szegedi kezdeményezést említek, melyeket más tanácsok is felhasználtak vagy egyéb szempontból figyelemre méltók. A törvény a tanácsok népképviseleti jellegének erősítését és az önkormányzati vonások fokozatos kiépítését jelölte meg elérendő célként. Szegeden az úgynevezett tanácskozási központok létrehozása és a lakóterületi munka céltudatos megalapozása révén igyekeztek ennek megfelelni. A módszer hatékonyabbá tette a tanácstagok választókerületi munkáját. Az irányításukkal működő lakóterületi bizottságok kezdetben csupán a lakosság tájékoztatását és véleményük megismerését szorgalmazták, később már — anyagi eszközökkel rendelkezve — a kisebb volumenű és költségkihatású feladatok megoldásának szervezésére is alkalmassá váltak. A megyei irányítás érvényesítése ugyancsak említést érdemel. A törvény több erre szolgáló eszközt hozott létre, közülük jelezni kívánom a megyei végrehajtó bizottságot megillető azt a jogosítványt, hogy a városi végrehajtó bizottságot beszámoltathatta és ez által tevékenységének befolyásolására is módja nyílt. A megyei VB húsz év alatt négy alkalommal élt e jogkörével, a kezdetben aprólékos részletezésű határozatai utóbb már célravezetőbben szolgálták a város működtetésének támogatását. A járások megszüntetése azt is eredményezte, hogy 1984-től a városi tanács szervei részt vettek a környező községek tanácsi szervezete megyei irányításában. A város és a vonzáskörébe tartozó községek közötti kapcsolatoknak elsődlegesen a lakossági ellátás terén volt egyre nagyobb jelentősége. Szeged megyei városi jogállását a megyével és a szomszédos községekkel kialakult nexusok is befolyásolták. A tanácsi tevékenység különböző területeinek részletező bemutatására és a végzett munka értékelésére a mostanihoz hasonló ismertetések természetesen nem alkalmasak. Célom csupán az lehetett, hogy azokra a tényezőkre, összetevőkre koncentráljak, melyeket a referátum témája szempontjából lényegesnek ítélek. Bízom abban, hogy az általam is hézagosnak tartott áttekintés a korszak néhány jellegzetes vonására képes volt ráirányítani a figyelmet. Megjelent a SZEGED című folyóirat 1998. évi 7. számában, p. 23-25. 48
