Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)
I. Példák a múltból
TANYAI KAPITÁNYOK ÉS ESKÜDTEK A szegedi külterület közigazgatásának néhány jellemzője a huszadik század első felében Szeged külterülete, a város tanyavilága Ha Szeged szabad királyi, utóbb törvényhatósági jogú város területét föltüntető 1930. évi térképre nézünk, látható, hogy a határvonal nagy V alakot mutat. Egyik szára a várostól északi-északnyugati, a másik megközelítően nyugati irányba húzódott. Szeged közvetlen szomszédságában önálló község volt Kiskundorozsma, Sándorfalva, Kistelek. Szeged bel- és külterületén, 816 km2-en 135 071 fő élt; ez 166 fő/km2 népsűrűséget jelentett. A tanyavilág területe mintegy 123 ezer katasztrális hold, lakossága 45 500 fő volt. Ilyen kiterjedt külterülete azonban nemcsak Szegednek volt, hanem több alföldi városnak is. Nagy tanyavilág tartozott Hódmezővásárhelyhez, Kecskeméthez, Kiskunhalashoz, a Hajdúságban pedig Debrecenhez. A jelentős számú tanyai lakosság ellátása mindenütt sajátos föladatokat rótt a városokra, és az állami központi szervekre. Különösen a közigazgatásra; az önkormányzatok különböző módszerekkel törekedtek a ta- nyavilág problémáinak megoldására. A tanyai kapitányságok rendszere Szegeden a város külterületének, tanyavilágának igazgatására vonatkozó előírásokat a törvényhatóság az önkormányzati törvények hatására már az 1880-as évek végétől szervezeti szabályrendeletekben rögzítette. A közgyűlés 1886. április 14-i szabály- rendeletének 244-261. §-ai szólnak a tanyai kapitányságok sajátos szegedi intézményéről. Ehhez kapcsolódik az az utasítás, melyet a polgármester adott közre. A közgyűlés Szeged szabad királyi város törvényhatóságáról újabb szabályrendeletet alkotott 1890. április 11-én 76. sz. határozatával. Ezt a belügyminiszter június 7-én jóváhagyta, így a szabályrendeletet a június 25-i közgyűlés 194. sz. határozatával kihirdette, s július 26- án életbe lépett. Ebben a 184-198. §-ok foglalkoznak a tanyai kapitányságokkal. Valamint több mint tíz esztendővel később a törvényhatóság újra szabályozta saját szerveinek rendszerét és tevékenységét. A nyomtatásban is kiadott 195 lap terjedelmű rendelet 1903. december 31-én lépett életbe. A korábbihoz hasonlóan ez is külön foglalkozott a tanyai kapitányságok rendszerével. A különnyomat címlapja a szabályrendelet bizonyos adataitól eltér. Más időpontot tartalmaz a rendelet megalkotásáról, jóváhagyásáról, kihirdetéséről és hatályba lépéséről. Tartalmában azonban a két kiadvány azonos. Azt, hogy az említett adatok miért különböznek, nem sikerült megállapítanom. 25
