Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)

III. A tanács és szerveinek teendői. Városkörnyéki kapcsolatok - Szeged és a városkörnyék igazgatási kapcsolata a huszadik évszázad második felében

dolgozik. Bár a tényleges összeéptilésük csak a jövőben következik majd be, a község gyakorlatilag máris Szeged egyik elővárosi telepe.

A tervezési program következő részében az említett községekről egyenként olvashatunk jellemző adatokat. Jelzi a szükséges fejlesztési feladatokat, a sajátos teendőket, a meglévő adottságok jobb kihasználását, a korszerűsítési, bővítési igényeket. Különös hangsúlyt kap valamennyi említett településen a közműfejlesztés szükségessége. A később Szegeddel egyesített községeken felül a program kitér Domaszékre, mint Dorozsma körzetéhez csatlakozó mellékfalura. Ekkor még éltek elképzelések ezen a területen petrolkémiai ipar telepítéséről.

A terv a döntésre hivatott tanácsi testületek elé került. A városi végrehajtó bizottság 1967. április 25-ei ülésén kimondta,11 hogy a városkörnyék fejlesztésének a program szerinti tagolása helyes. A belső község-gyűrűre (Tápé, Kiskundorozsma, Gyála- rét, Szőreg, Algyő) Szegeddel azonos szintű terv készüljön. A még fennálló közigazgatási rendezetlenség miatt azonban az egységes végrehajtás nem biztosított. A végrehajtó bizottság ezért indokoltnak tartotta, hogy Szeged közigazgatási területe fejlesztésének kérdésében kérni kell a Minisztertanács állásfoglalását.

Szeged megyei jogú város, Kiskundorozsma, Szőreg, Tápé, Gyálarét községek általános rendezési terve a végrehajtó bizottsági állásfoglalásra figyelemmel a következő esztendőben készült el. A tervben községenként a következő részletek szerepelnek: Jellemzés. Kapcsolata Szegeddel. Távlati kihelyezett funkciók. A községfejlődés mozgató rugói és gátló tényezői. Családiház-, illetve lakásépítési lehetőségek. Tényleges és becsült (távlati) lakosszámok. Egyszerűsített területi mérleg. Értékelő megállapítások. (Közülük egyeseket nem mindegyik községnél mért föl a tervező.) A tanács az általános rendezési tervet 1968. október 3-án és 4-én tárgyalta és elfogadta.12 Ezt terjesztették azután a Kormány elé.

Az 1003/1970.(11.3.) Korm. számú határozat jóváhagyta Szeged megyei jogú város 1968-ban elfogadott általános rendezési tervét. A határozat a város arányos, tervszerű fejlesztésére irányelveket állapított meg. Úgy rendelkezett, hogy a Szeged környékéhez tartozó, a városrendezési előírásokban fölsorolt községek igazgatási területét érintő szabályozás a megyei tanáccsal egyetértésben adható ki.

Irányelvként megszabta, hogy a város területén és a környékéhez tartozó községekben a lakossági szükségletekkel arányos szolgáltató iparon kívül — a könnyűipar és az élelmiszeripar erősítése mellett — elsősorban az olaj- és földgázbányászat jelentőségének növelését kell biztosítani, s gondoskodni az építő- és építőanyagipar továbbfejlesztéséről.

Kiemelte új munkahelyek létesítését, a város elavult területeinek rekonstrukcióját. Szeged regionális szerepkörének betöltéséhez szükséges a Tisza mindként partjára kiterjedő városközpont létesítményeinek gyarapítása. Már ekkor állást foglalt a második közúti Tisza-híd megépítése ügyében annak későbbi helyén. Rendelkezett az ivó- és az ipari vízigények kielégítéséről, a szennyvízelvezetés megoldásáról, a túlterhelt közműhálózat tehermentesítéséről és rekonstrukciójáról, a szennyvízkezelés végleges meg11 45/1967. VB. számú határozat 11.) pont.

12 24/1968. T. számú határozat.

248