Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)
III. A tanács és szerveinek teendői. Városkörnyéki kapcsolatok - Szeged és a városkörnyék igazgatási kapcsolata a huszadik évszázad második felében
szára északnyugati, a másik megközelítően nyugati irányba húzódott, s ebbe beékelődött a város belterületével közvetlenül érintkező, de önálló közigazgatási egységet képező Kiskundorozsma. Az északnyugati szárnyú, 42.569 katasztrális hold kiterjedésű szegedi terület volt Felsőtanya, 1930-ban 13.106 lakossal. A városnak ezen a részén hat külterületi közigazgatási egység működött, az úgynevezett kapitányságok Balástya, Csengele, Fehértó, Gajgonya, Őszeszék és Szatymaz központtal. A közúti kapcsolat mellett előnyt jelentett, hogy ezt a külterületi részt a Budapest-Szeged közötti vasútvonal is megközelíthetővé tette. A képzeletbeli betűalak másik ágán elterülő Alsótanya ugyanekkor 80.601 katasztrális hold területű volt és 32.344 lakossal rendelkezett. Itt kilenc kapitányság (Átok- háza, Csórva, Domaszék, Feketeszél, Királyhalom, Mórahalom, Nagyszéksós, Rösz- ke-Szentmihálytelek és Zákány) képezett külterületi közigazgatási kerületet. 1927-ben épült ki a gazdasági kisvasút vonala, ami enyhítette e külterület közlekedési szempontból addig meglehetősen hátrányos, kedvezőtlen helyzetét. A jelzett két tanyai centrum. Felsőközpont és Alsóközpont igazgatási szempontból egy-egy kirendeltséget, elsőfokú közigazgatási hatóságot és úgynevezett párhuzamos anyakönyvi hivatalt képezett. Később azonban ez a két közigazgatási szervezeti egység kevésnek bizonyult, az élet megkövetelte a kirendeltségek számának szaporítását. így 1941-ben létrejött a csengelei, 42-ben pedig a királyhalmi közigazgatási kirendeltség. A háború után, 1947-ben a rúzsajárási, végül 49-ben a szatymazi, a röszkei, a doma- széki és a lengyelkápolnai kirendeltséget létesítette a városi törvényhatóság. A kapitányságok, illetve a közigazgatási kirendeltségek jellegét, jogállását, tevékenységi körét, az igazgatási személyzet teendőit a város szervezeti szabályrendeletei állapították meg.4 2.1 A városkörnyéki községek és a szegedi városrendezési tervek A településfejlesztési célkitűzések már az 1930-as évek második felétől kezdődően tartalmazták Szegednek és a környező településeknek különböző területeken jelentkező egymásra utaltságát, ebből eredően egyes konkrét vagy távolabbi teendőket. Az elképzelések realizálását természetesen a háborús esztendők idején jelentkező körülmények akadályozták, illetve lehetetlenné tették. A második világháború Szegeden és környékén 1944 őszén befejeződött, az élet azonban a nehéz gazdasági, ellátási és egyéb adottságok folytán csak egy idő után kezdett normalizálódni. A közigazgatási munkában is jelentkeztek olyan problémák, irányítási, felügyeleti gondok, melyek átmeneti, de sajátos megoldásokat igényeltek. így 4 Dr. Szilágyi György: A helyi népképviselet elvei és gyakorlata Szegeden 1950 és 1990 között. — A tanácstagi tevékenység néhány aspektusa. Kézirat. Szeged. 2000. (A külterületi igazgatásról a 6-8. oldalon.) Dr. SZILÁGYI György: Tanyai kapitányok és esküdtek. A szegedi külterület közigazgatásának néhány jellemzője a huszadik század első felében. Szegedi Műhely (Várostörténeti szemle). 2001/1-2. szám. 5-14. oldalon. 244
