Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)

III. A tanács és szerveinek teendői. Városkörnyéki kapcsolatok - Események, körülmények és szereplők a szegedi tanács végrehajtó bizottságának húsz esztendős krónikájában

ennek ellenére az anyagi eszközök célszerűbb felhasználásának és a városfejlesztés gyorsításának egyik akadálya az építőipari kapacitás elégtelensége.- A többi nagyvároshoz viszonyítva elmaradott szegedi infrastruktúrában különösen a lakás-, a közműellátottság, a közlekedés és a kereskedelem van a leghátrányosabb helyzetben.- A lakásépítésben tíz év alatt jelentős volt a fejlődés, de a meglévő lakásállomány rosszabb állapotot tükröz, mint az országos, vagy a megye más városainak ellátott- sági átlaga.- Indokolt az az igény, hogy az új lakótelepek kialakítása mellett erőteljesebben valósuljon meg a városrekonstrukció, a lakásokkal együtt épüljenek meg a kapcsolódó beruházások létesítményei is. Fontos a meglévő épületek állagának megóvása és a felújítások folytatása.- Nőtt ugyan a közműves vízellátásba bekapcsolt lakások száma, más kiemelt városokhoz viszonyítva azonban elmaradás tapasztalható. A szennyvízelvezetés és tisztítás terén még jelentősebbek a tennivalók.- Továbbra is kiemelt feladat a városi közlekedés állandó javítása, jóllehet e téren folynak fontos munkák.- Az óvodai férőhelyek és az általános iskolai hálózat bővítését a gyermeklétszám növekedése indokolja, közel 150 tanterem építésére lenne szükség. Megoldatlan a súlyosan fogyatékos gyermekkel foglalkozás.- Sem a megyei, sem a városi tanácsi szervezet nem veszi kellő intenzitással igénybe a szegedi egyetemek, főiskolák, tudományos intézmények szellemi kapacitását.- Szeged közművelődési intézményei elégtelenek és korszerűtlenek. Ezen a helyzeten gyökeres változást kell elérni. A tömeg- és a minőségi sport, valamint az iskolai testnevelés fejlesztésére is több gondot szükséges fordítani.- Az egészségügyi ellátás a városban kiemelkedő, a szociális gondoskodás azonban az országos átlaghoz viszonyítva jelentősen elmaradott. Üzemekkel összefogva előrelépés történt a bölcsőde-fejlesztésben. A szociális otthoni adottságok nem elégítik ki az igényeket.- Sem a kereskedelmi ellátottság, sem a vendéglátás és a szállodai adottságok nem ki- elégítőek. A helyzet javításához az anyagi eszközök koncentrált felhasználását indokolt elősegíteni.

A hozott határozat (30/1975./XI.27./ T. sz.) a problémákkal összefüggő ajánlásokat tartalmazza. A városi tanácselnök a jelentést és a megyei döntést a következő év szeptemberében a tanács testületé elé terjesztette, amely felhívta a városi szerveket a megállapítások hasznosítására. A későbbi városi tervekben a jelzett tennivalókra kitértek.

A megyei irányításnak a városi VB-testület időközönkénti beszámoltatásán felül természetesen egyéb eszközei is ismertek voltak. A III. Tanácstörvény megalkotását követően az országos szinten létrehozott Tanácsi Koordinációs Bizottság 9/1972. számú állásfoglalásában közzétetteket figyelembe véve a megyei tanácselnök 1973. február 5-én kiadott és feladat-tervként jelzett intézkedése szabályozta a Szeged megyei városi tanácsszervek kapcsolati rendszerét. A tíz oldalnyi terjedelmű rendelkezés tartalmazta a főhatóságokkal, a megyei tanácsi testületekkel, valamint a tisztségviselőkkel való lehetséges városi kapcsolatokat, s kitért a hivatali szervezetek közötti nexusra is.

226