Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)
III. A tanács és szerveinek teendői. Városkörnyéki kapcsolatok - Események, körülmények és szereplők a szegedi tanács végrehajtó bizottságának húsz esztendős krónikájában
vitában elhangzott vélemények, álláspontok mellett a két előterjesztés határozati javaslataira is figyelemmel hozta meg döntését és szabott teendőket a városi végrehajtó bizottság számára a beszámolást követő évekre, időszakokra. A határozat végrehajtására a városi testület általában intézkedési tervet fogadott el, a megyei VB részéről pedig egy idő után utóellenőrzés útján győződtek meg a hozott határozat realizálásáról. Ha az egyes beszámolókat elemezzük, megállapíthatjuk, hogy az egymást követő jelentések és a megyei VB vizsgálatai, majd az értékelés alapján hozott megyei döntések tartalmukban, terjedelmükben és az irányítási megoldások tekintetében egyaránt nagy eltérést mutattak. A III. Tanácstörvény hatályba lépését követően az első tanácsi ciklus mindössze két esztendőre terjedt ki, 1971-től 1973-ig tartott. Ekkor a megyei VB még nem igényelt beszámolást a városi testülettől, de a következő ciklus kezdetén, mindjárt 1973. derekán erre már sor került. A városi testület saját irányító-ellenőrző tevékenységéről 17 oldalnyi stencilezett jelentést adott, amit 11 táblázatos kimutatás-melléklet egészített ki. A jelentést hivatali-apparátusi szemlélet és megközelítési mód jellemezte. A város- fejlesztés és a lakosság ellátásának problémaköre, a tanácsi szervekre háruló gazdasági, kulturális és szociális teendők terén jelentkező pozitív tendenciák, illetve a gondok felvetése és a helyzet javítása, vagy a további célkitűzések felvázolása hangsúlyosan nem jelentkezett a beszámolóban. A megyei tanácselnök kontroli-jelentése — realitása mellett — kritikus is volt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a városi VB. ülései, bár kéthetenként tartják azokat, túlzsúfoltak, túl sok előterjesztés kerül testület tagjai elé. Ezeket általában alaposnak minősíti, a távlati elképzelésekkel és a társadalmi szükségletekkel összhangban vannak, hibájuk azonban, hogy néha túl terjedelmesek és nem mindig tartalmaznak határozati javaslatot. Kifogásolta, hogy a testület határozatainak végrehajtása elhúzódik, s erről néha nem is történt meg a beszámolás. Hiányolta a városi VB. ágazati munkájának elemzését, értékelését a beterjesztett jelentésben, s nem tartotta elegendőnek a városi testület részéről az élelmiszergazdasággal, a kereskedelemmel, a művelődésüggyel és az egészségügyi témákkal való foglalkozást. A kiegészítő jelentés kiemelte a városi VB. munkájában a különböző területeken megmutatkozó hiányosságokat. Rámutatott arra is, hogy a megyei és a városi hivatali szervek között a kapcsolatok kezdetlegesek. Az 1973. július 31-ei megyei ülésen tárgyalta a VB. a két jelentést. A megyei tanácselnök bevezető értékelése nagyon sok elvi és gyakorlati észrevételt tartalmazott, egyúttal azonban rámutatott a megyei vizsgálat hiányosságaira is. A vitában öt megyei VB-tag, az egyik tanácselnök-helyettes és a megyei jogi és igazgatási bizottság elnöke szólalt fel, egyes hozzászólásokra a megyei tanácselnök is reflektált összefoglalójában. A testület a megyei titkárság feladatává tette a jelentésekben szereplő javaslatokra és az ülésen elhangzott indítványokra alapozva a határozat kidolgozását és későbbi előterjesztését. A következő beszámoltatásra a hét éves tanácsi ciklus közepén, 1977januárjában került sor. A jelentés „Beszámoló Szeged Megyei Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága munkájáról” címet viselte, 26 nyomtatott oldal terjedelemben adott számot a testületi munkáról, a várospolitikai és ágazati tevékenységről, a VB kapcsolatairól és a nem tanácsi szervekkel folytatott együttműködésről, beszámolt a hatósági munkáról, a taná222
