Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)
III. A tanács és szerveinek teendői. Városkörnyéki kapcsolatok - Események, körülmények és szereplők a szegedi tanács végrehajtó bizottságának húsz esztendős krónikájában
kerülő és a Szabadtéri Játékok által fémjelzett nyári kulturális, sport- és idegenforgalmi programokra. Ezek előkészítésében — az érintett tanácsi szakigazgatási szervek és intézmények mellett — a tanácson kívüli egyes szervek vezetőit szintén mozgósító külön szakmai bizottság is részt vett, a VB. pedig végezte a programok meghatározását és koordinációját. Ezért a testület minden évben napirendre tűzte az Ünnepi Hetek programjának megállapítását, a Szabadtéri Játékok éves műsortervének meghatározását, az Ipari Vásár megrendezésével kapcsolatos teendőket. Amikor pedig a programok lebonyolódtak, a testület értékelte a végzett munkát és a tapasztalatokat hasznosítva a következő időszak fontosabb tennivalóira is kitért. Mivel a VB. az előzőekben jelzett témákkal minden évben foglalkozott, úgy vélem, most különösebb elmarasztalás nélkül mellőzhetem az e tárgyban hozott testületi határozatok felsorolását. Megemlítek azonban néhány városi, helyi kérdést, amit a végrehajtó bizottság külön is tárgyalt. így figyelmet érdemel, hogy több éven keresztül Alkotói Díjjal honorálta a kimagasló sikerrel szereplő művészeket és más területen kiemelkedő eredményt produkáló polgárokat. Bár korábban Szegeden is született tanácsrendelet a díszpolgárság intézményéről, ilyen címet — a végrehajtó bizottság előterjesztésére — csak a tanácsrendszer utolsó esztendejében adományozott a tanács. A mulasztást azután az önkormányzati struktúra létrejöttét követően a város közgyűlése pótolta, s adományoz azóta is helyi elismeréseket az arra érdemeket szerzett polgárainak. A tanácsok megszűnését közvetlenül megelőzően a VB. javaslatára tanácsrendelet intézkedett a város napjának, május 21.-ének méltó megünnepléséről és a díszpolgárság mellett más helyi elismerések, kitüntetések alapításáról és adományozásáról. A végrehajtó bizottság határozatot hozott a Szeged-monográfia megírásáról és megjelentetéséről (358/1974./XII.30./ és 98/1975./VI.5./ hat.), döntésének eredményeként ma már rendelkezünk az ötkötetes modem várostörténettel. A testület jogkörébe tartozott az utcanévadás, ezzel a feladattal több ízben is foglalkozott és hozott döntéseket, például 309/1972./XI.30./, 74/1981./V. 14./, 48/1982./IV.8./ sz. határozatok. Említést érdemel, hogy társadalmi bizottság javaslatára több ízben régi elnevezéseket állított vissza (Palánk, Sóhordó utca, Oskola utca), máskor viszont aktuálpolitikai szempontok érvényesültek a közterületek elnevezése során. Utcaneveket a környező községek Szegedhez csatolását követően is változtatott a VB. az azonos megjelölések megszüntetésére (156/1974./VIII. 15./ hat.). Az önkormányzati rendszerre áttérést közvetlenül megelőzően ugyancsak jó néhány régebbi elnevezést állított vissza a testület (például Boldogasszony sugárút, Gyertyámos utca). Más települések tanácsaival való kapcsolatokról vagy együttműködésről szintén a VB. döntött (például Hódmezővásárhely tanácsi szerveivel a megállapodást a 125/1980./IX.25./ sz. határozat hagyta jóvá.) A testület hozzájámlt az Ópusztaszeri Emlékpark létrehozásához (104/1979./IX.6./ hat.), foglalkozott a Szeged vonzáskörzetébe tartozó községekkel való tanácsi együttműködés kérdéseivel (133/1981./IX. 10./ hat.). A korábbi években csak tanácselnöki feladatnak tekintett külföldi testvérvárosi kapcsolatok értékelése a ciklus végén a végrehajtó bizottság elé került (85/1988./VII.7./sz. hat.). 213
