Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)

I. Példák a múltból

(bizottságok és szakbizottságok alakításának előkészítése, a hivatali apparátusban új egységek és álláshelyek létesítése stb.), végzi a sajtó- és egyesületi ügyeket, ellátja az anyakönyvi felügyeletet. Intézi az út- és vízügyi hatósági teendőket, kezeli az útalapot, foglalkozik a halásztársaságok ügyeivel. A korábbi feladatkör 1945-46-ban a tolmács- iroda és a panasziroda tennivalóival bővült.

A város ingó és ingatlan vagyonának kezelését, hasznosítását, értékesítését az I. gazdasági ügyosztály végzi. E szerv foglalkozik a várost illető köztartozások ügyeivel, a különböző városi szükségletek beszerzésével, vállalatba adási és versenytárgyalási kérdésekkel. Intézi a városi közművek létesítését, a csatornázási, a közvilágítási és a vízvezetéki ügyeket. Feladata városi épületek, utcák, terek, utak, hidak építése, fenntartása és javítása, a városi épületek lakásainak leltározása, bérbeadása és tatarozása. Foglalkozik erdészeti, legeltetési, vadászati és halászati ügyekkel. Az 1945-ös esztendőt megelőzően a város tulajdonát képező mezőgazdasági ingatlanok hasznosítása, a haszonbérleti szerződésekkel kapcsolatban gazdasági szempontú szakvéleményezés, a bérleti szerződések gazdasági vonatkozású kikötései betartásának ellenőrzése is a gazdasági ügyosztály teendői közé tartozott. (Megjegyzendő, hogy a város tulajdonát képező mezőgazdasági ingatlanok jelentős részét a földreform során igénybe vették és kiosztották.) A város üzemeinek (1946-os adatok szerint a városi gőz- és partfürdő, a köztisztasági üzem, a bodomi kertgazdaság, a közvágóhíd, a városi tejüzem, az autóbuszüzem, a Szegedi Gazdasági Vasút és a városi kertészet) felügyelete ugyancsak az ügyosztály révén valósult meg. Az ügyosztály irányítja a gazdászi hivatalt és a házgondnoki hivatalt is.

A háborút követően a II. közellátási ügyosztállyal folytatódik a hivatali szervezet egységeinek sora. Ez foglalkozik minden közellátási üggyel, beleértve az élelmiszerkereskedők és -iparosok közellátást érintő tevékenységével is. Ellenőrzi az élelmezési cikkek közforgalmát, a piacon és a nyílt árusítási üzletekben alkalmazott árakat. Teendői közé tartozik az élelmiszerjegyek kezelése, intézi a beszolgáltatási és jóvátételi ügyeket. Az ügyosztály felügyeli a községi kenyérgyárat és a háziipari foglalkoztatót. (Érdekes, hogy az 1943-ban elfogadott, de hatályba nem lépett Szervezeti Szabályrendelet a közellátási ügyosztályra vagy hasonló feleadatkört ellátó más elnevezésű szervre nem utal. Feltehetően a közellátási tennivalók a háború intenzívebb szakaszától, 1944-től kezdődően váltak olyan súlyúvá, hogy külön ügyosztály létrehozására volt már szükség.)

A költségvetési és zárszámadási ügyek, a város pénz- és értékpapírvagyonának kezelése, kölcsönügyei és tartozásainak törlesztése, a pénztárak számadásaira és vizsgálatára vonatkozó feladatok, a pénztárak számadásainak törlesztése, a pénztárak számadásaira és vizsgálatára vonatkozó feladatok, a pénzügyi vonatkozású statisztika a III. adó-, illeték- és pénzügyi osztály tennivalóit képezik. Foglalkozik a városi alkalmazottak illetményügyeivel, ellátja a gáz- és villanytelep, a közúti villamosvasút, továbbá a városi zálogház, az adóhivatal és a fogyasztási adóhivatal feletti felügyeletet. Irányítása alá tartozik még a közmunkahivatal és a hordójelző hivatal.

A városi alkalmazottak illetményügyeivel (fizetés, különmunka-átalány, fizetési előleg, jutatlom, rendkívüli segély stb.) kapcsolatban az intézkedések a számvevőség közbejöttével történtek. A számvetőség az 1938. évi II. te. alapján már nem önkor20