Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)
III. A tanács és szerveinek teendői. Városkörnyéki kapcsolatok - Események, körülmények és szereplők a szegedi tanács végrehajtó bizottságának húsz esztendős krónikájában
kenységére vonatkozott, míg a 129/1983./IX.8./ határozat a magánkereskedők szerepét értékelte. Többször tűzött napirendre a végrehajtó bizottság csak egyes áruféleségekről szóló jelentést, így a 160/1987./X.I./ sz. határozat a húsellátásról, a 120/1985./IX. 19./ sz. határozat pedig a tüzelőanyag-értékesítésről rendelkezett. Gyakran foglalkozott a testület a piacok helyzetével és fejlesztésük feladataival, például a 2/1975./1.16./, 154/1977./VIII.25./, 46/1981 ./III. 12./, 145/1987./IX.3./, 183/1989./XII.21./, 146/1990./VIII. 16./ számú határozatok. Nem hagyható azonban szó nélkül, hogy ennek ellenére még a mai napig sem sikerült a Mars (annak idején Marx) téri piac korszerűsítését megvalósítani. A tér több funkciótól mentesítése továbbra is várat magára, bár bizonyos fejlesztésekre az elmúlt egy-két évben sor került. Vizsgálta a VB. a kereskedelem területén a fogyasztói érdekvédelmet (6/1988./1.14./ h.), figyelemmel kísérte a kereskedelmi üzletek nyitvatartását (173/1975./X.9./ sz.) és foglalkozott az árellenőrzések tapasztalataival (122/1971./XI.9./ sz. hat.). Jóval kevesebb alkalommal szerepelt a testület üléseinek napirendjén az élelmiszertermelés, bár időről időre ilyen témákat is megvitatott a VB. így például a zöldség- és gyümölcstermesztésről, valamint az állatfelvásárlásról a 131/1976./VIII.26./, az állattenyésztésről és a húsprogramról a 184/1974./IX.26./ sz. határozat szól. A mező- gazdasági termelőszövetkezetek városellátó munkáját minősítette az 58/1975./III.27./ sz., a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését a 122/1980./IX. 11./, a háztáji állattenyésztést és az állategészségügyi helyzetet pedig a 119/1985./IX. 19./ sz. határozat érintette. Mind az áruellátás-kereskedelem, mind pedig az élelmiszer- és mezőgazdaság köréből csak a jelentősebb, a szélesebb kitekintést jelentő elemzéseket és döntéseket említettem, ezeken felül természetesen még számos ágazatba tartozó, kisebb jelentőségű vagy esetleg egyedi jellegű határozatot is hozott a végrehajtó bizottság. Itt említhető talán a hétvégi kertakció, ami nem csupán a tulajdonosok saját célra történő termelése szempontjából volt jelentős, hanem a szabadidő hasznos és egészséges eltöltésére is szolgált. A hatvanas évek végén értékesítettek kiskerteket Újszegeden és Baktóban, később hasonló akciókra került sor a város más területein is a VB. döntése alapján. A hattyasi és a gyálaréti kiskertekről például a 11/1985./II. 14./ számú határozatban rendelkezett a testület, a következő évben Tápén került sor értékesítésre (45/1986./III.20./ sz.), de jelentős mértékű volt a terület-kijelölés Kiskundorozsmán is ugyanilyen célra. IV. Közlekedésügy A tanácsrendszer második húsz esztendeje alatt jelentőségének megfelelően foglalkozott a végrehajtó bizottság a helyi közlekedés problémáival, az utak állapotával, a tömegközlekedési eszközök révén lebonyolított forgalom kérdéseivel. A város útjainak, járdáinak helyzetéről szólt a 22/1975./II. 13./ számú határozat, az utak rekonstrukciójának időszerű teendőit fogalmazta meg a 78/1977./IV. 14./ VB-határozat, az úthálózat állapotát vizsgálta a testület és hozott 65/1982./V.6./ és 162/1990./IX.21./ számon határozatot. A városi főközlekedési utak állapotát az idegenforgalom szempontjából ugyancsak értékelte a VB. 57/1981 ./IV.9./ sz. állásfoglalásában. 208
