Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)
III. A tanács és szerveinek teendői. Városkörnyéki kapcsolatok - Események, körülmények és szereplők a szegedi tanács végrehajtó bizottságának húsz esztendős krónikájában
házást, máig sem készültek el az Indóház tér és környéke rendezési munkálatai (az 56/1977./III.3.), később pedig a 169/1986./IX.26./ számú határozat szólt erről), ugyancsak megoldásra vár és még most sem tűnik véglegezettnek a 81/1980./VII. 10./ számú határozat meghozatala óta a Centrum áruház mögötti terület beépítése. Többször is módosult a műjégpálya építésével kapcsolatos elképzelés, bár 100/1982./VII.8./ szám alatt határozott a VB., s később 153/1986./VIII.21./ számú határozatában is visszatért rá. Fölmerült a panelos, házgyári épületek hovatovább esedékes felújításának szükségessége (104/1980./VIII.28./ és 40/1989./III.9./ számú határozat), de a megoldás mikéntjét — műszaki és gazdasági szempontból egyaránt — máig sem sikerült eldönteni. A lakástermelés mellett a meglévő lakóház-állomány szükségessé vált renoválása is napirendre került. így például rendelkezett a VB. a lakóházak felújításáról (80/1971./VII.20./ sz.), kialakította a homlokzat-felújítási programot (54/1976./III.25./, 5/1977./1.20./ sz.), foglalkozott építésre alkalmas területek kijelölésével és telkek biztosításával (121/1971./X.26./, 77/1987./V.7./ sz.), a lakásépítési területek előkészítésével és a foghíjak beépítésével (55/1983./IV.28./ sz.), az engedély nélküli építkezésekkel és a meglévő tilalmak feloldásának lehetőségeivel (92/1983./VI.30./ sz.), családi házak építésére alkalmas telkek kialakításával (106/1984./VIII.23./ sz.). A testület részéről megkezdődött — bár kezdetben meglehetősen vontatottan haladt — az állami házingatlanok, illetve a bennük lévő lakások értékesítésre kijelölése (126/1975./VII.3./, 192/1975./XI.20./ sz.). Értékelte a végrehajtó bizottság az állami lakóházakban a házkezelői szolgáltatások ellátását (59/1984./V. 10./ sz.), az ezzel kapcsolatos teendőket hosszú időn keresztül tanácsrendelet szabta meg, s csak később születtek országos előírások. II. Városüzemeltetés, kommunális szolgáltatások A városüzemeltetés terén jelentős tanácsi feladatot jelentett az úgynevezett kommunális szolgáltatások biztosítása. A lakosság ivóvízzel ellátása megfelelő hálózatfejlesztést igényelt (14/1983./II.3./ sz.), létrejött az algyői víznyerő-bázis (92/1979./VIII.23./ sz.), a lakótelepek vízellátásáról víztorony építése révén gondoskodtak (például Rókuson a 216/1976./XII.2./ számú határozat alapján). A város távlati vízellátásának megoldásával foglalkozott például a 178/1977./X.20./ számú határozat, az ivóvíz-biztosítás helyzetét értékelte a testület a 40/1986./III.20./ és a 79/1989./VII.7./ számú határozatában. Az e téren végzett munka eredményességét jelzi, hogy míg egyes nagyvárosokban nyaranta vízkorlátozási intézkedésekre került sor, Szegeden ilyenre nem volt szükség. Megközelítően sem volt ilyen sikeres a város csatorna-hálózatának fejlesztése, a szennyvízelvezetés, és még jelenleg is adott feladata a szennyvíztisztítás megoldása. A végrehajtó bizottság meghatározta például a Rókus-Móraváros-i főgyűjtő programját, döntött az Alsóváros-i szennyvízcsatorna beruházásáról (199/1974./X. 10./ sz.) és a szennyvíztisztító-telep I. szakaszáról (59/1977./III.3./ sz.). A csapadékvíz-elvezetés teendőit a belvíz elleni védekezés részeként kezelte (173/1982./XII.2./ sz.), a 80-as években pedig az önerős, vagyis a lakosság eszközeit is figyelembe vevő megoldások 205
