Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)
III. A tanács és szerveinek teendői. Városkörnyéki kapcsolatok - Események, körülmények és szereplők a szegedi tanács végrehajtó bizottságának húsz esztendős krónikájában
ben. Nyilvánvaló, hogy ezek funkciója, tevékenységük jellege és nagyságrendje jelentősen eltért egymástól, a differenciálás az irányítás konkrét tartalmát tekintve mutatott eltéréseket. Az egészségügyi osztály gyógyító és szociális gondozó intézményekkel foglalkozott elsődlegesen, e körbe tartozott például a kórház-rendelőintézet, a gyermekkórház, a különböző gondozó (szív-, ideg-, bőr- és nemibeteg, stb.) intézet, a bölcsődék igazgatósága, az egészségügyi gyermekotthon, két szociális otthon és az egészségügyi szakiskola is. Az 1975. évi 16-os kontingens azonban 1981-re 8-ra csökkent, egyes intézmények megyei irányítás alá vonása folytán. Az Ipari Vásár Igazgatósága és a Szolgáltató Üzem mellett 1975-ben még az idegenforgalmi hivatal is a kereskedelmi osztály irányításával működött, azonban 1981-re már ez is a megyei tanácshoz került. Az igazgatási osztály volt az irányító szerve a Családi és Társadalmi Eseményeket Rendező Intézetnek, a testnevelési és sportfelügyelőség pedig a Sportcsarnok tekintetében gyakorolt irányító jogkört. Az intézmények közé tartozott még a jelenleg is működő Városgondnokság, valamint a sajátos helyzetű közterület-felügyelet. A jelentősebb szerepet játszó intézmények tevékenységét a tanács és a végrehajtó bizottság egyaránt figyelemmel kísérte, így többször foglalkozott a két testület például a Kórház (1972, 1978), a Színház (1974, 1978), a Somogyi-könyvtár (1972, 1980, 1984) munkájával és annak továbbfejlesztése feladataival. A végrehajtó bizottság feladata, hatásköre A III. Tanácstörvény a megelőzőekhez képest precízebb, kidolgozottabb szabályozást jelenített meg, s mind a tanács, mind pedig a végrehajtó bizottság feladatainak rögzítésén túl megállapította a testületek konkrét hatáskörét is. A jelen feldolgozásban csak a végrehajtó bizottság hatáskörének meghatározásával foglalkozom, a tanáccsal kapcsolatos témakörök most sem tartoznak vizsgálódásom szférájába. Sőt, azt is előre kell bocsátani, hogy a törvényben a VB. részére megállapított feladat- és hatáskörök egy — nem is jelentéktelen — részének tanulmányozását is mellőzöm, mivel azok a dolgozat választott keretein túlterjednek. E miatt nem térek ki azokra a végrehajtó bizottsági jogosultságokra és kötelezettségekre, melyek a tanács működésének, a tanácstagok és a tanácsi bizottságok munkájának előkészítésével, szervezésével, elősegítésével kapcsolatosak. Ugyancsak mellőzöm a végrehajtó bizottsági feladatok közül azok elemzését, melyek a nem tanácsi szervekkel való együttműködés körébe vágnak. A törvény a végrehajtó bizottság teendőinek felsorolásánál kiemelten jelezte a jogszabályok végrehajtásának, az országos és a helyi érdekek egybehangolt érvényesítésének és az ágazati feladatok megvalósításának követelményét. Dolgozatomban döntő mértékben a szegedi VB. e területen végzett munkájának bemutatására összpontosítok a teljességre törekvés igénye nélkül. Az Államigazgatási Szervezési Intézet 1987-ben kiadott, és 1988-ban, majd 1989-ben kiegészített összeállításában megtalálhatók a tanácsi testületek és tisztségviselők feladat- és hatásköri jegyzékének elkészítéséhez szükséges, a törvényen és más jogszabályokon alapuló adatok. A végrehajtó bizottság ága203
