Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)
III. A tanács és szerveinek teendői. Városkörnyéki kapcsolatok - Események, körülmények és szereplők a szegedi tanács végrehajtó bizottságának húsz esztendős krónikájában
Munkaügyi osztály: Tervosztály: Művelődésügyi osztály: Pénzügyi osztály: Titkárság Szervezési (és Jogi) osztály: Sportfelügyelőség: 25/1974./II.28./ VB. h. 15/1978./II.2./VB. h. 140/1983./IX.30./VB. h. 53/1976./III.25./ VB. h. 138/1982./X.7./VB. h. 42/1987./XII.9./ T. h. 104/1977./V.26./ VB. h. 7/1983./1.13./ VB. h. 182/1988./XII. 1./ VB. h. 178/1978./XII.28./ VB. h 86/1984./VI.28./ VB. h. 34/1975./II.27./VB. h. 26/1982./II. 18./ VB. h. 200/1986./XI.20./ VB. h. 122/1975./VII.3./ VB. h. 189/1981./XII.29./VB. h 183/1986./X.30./ VB. h. A Tanácstörvény szerint a szakigazgatási szervek jogi személyiséggel és — az e célra létrehozott egységek — önálló hatósági jogkörrel rendelkeztek. A jogi személyiség együtt járt a rendelkezésükre bocsátott anyagi eszközök (adott költségvetési előirányzatok és béralap) feletti rendelkezési joggal, a kötelezettségvállalás és az utalványozás jogosítványával, valamint az osztály munkatársai irányában gyakorolható munkáltatói jogkörrel. Mindezek a szakigazgatási szerv egyszemélyi felelős vezetőjét érintették a jogok és a kötelességek tekintetében egyaránt. Mind a Tanácstörvény, mind pedig — a részleteket illetően — a tanácsi Szervezeti és Működési Szabályzat meghatározta a szakigazgatási szerv vezetőjének jogállását, tennivalóit, kötelmeit, együttműködési és beszámolási kötelezettségeit. A végrehajtó bizottság hagyta jóvá a szakigazgatási szervek ügyrendjét, melyben feladataikat, szervezetüket, működési rendjüket részletesen meghatározták. Valamennyi szakigazgatási szerv ügyrendje 1974-ben, majd 1984-ben került a testület elé, más esetben legfeljebb akkor, ha új szerv létesült, esetleg meglévőnek feladata, vagy működésének jellege változott. A következő táblázat ismerteti az egyes szakigazgatási szervek ügyrendjének megállapítására vonatkozó adatokat. A városi szakigazgatási szervek hatósági jogkörben — csekély kivételtől eltekintve — másodfokon jártak el, a hatósági ügyek alapfokú intézése a kerületi hivatalok feladatát képezte. A kerületi hivatalt, mint a megyei városok első fokú szervezeti egységét a III. Tanácstörvény rendelkezései szerint alakította ki és hozta létre a tanács testületé. Szegeden, továbbá Debrecenben, Miskolcon és Pécsett 3-3, míg a megyei városok közé 1971-ben bekerült Győrben egy kerületi hivatal alakult, s lépett az előző időszakban funkcionált megyei jogú városi kerületi tanács és szervei helyébe. A jogalkotó az 1971. évi törvény ezen intézkedésével azt kívánta kifejezésre juttatni, hogy egyrészt a nagyváros is szerves része a megyének, másrészt viszont a hatósági ügyek intézése az öt megyei városban önálló, a megyeitől független szervezetben történik. Ezért a megyei 197
