Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)
III. A tanács és szerveinek teendői. Városkörnyéki kapcsolatok - Események, körülmények és szereplők a szegedi tanács végrehajtó bizottságának húsz esztendős krónikájában
együttműködésről, a kölcsönös tájékoztatás és a munkakapcsolatok indokoltságáról. A törvény rendezte az együttműködés főbb megnyilvánulási formáit és eszközeit is, a gyakorlatban pedig idők folyamán e szervek és a tanácsok között megállapodások, együttműködési szerződések is létrejöttek. A III. Tanácstörvény és a megvalósításával összefüggő részletkérdéseket szabályozó Kormány-rendelet aprólékos bemutatása természetesen nem lehet célja egy olyan feldolgozásnak, mely arra törekszik, hogy egy adott tanácsi szervezet tevékenységének legfontosabb területeit illusztrálja. A jelen tanulmány összeállításával az a törekvésem, hogy a rendelkezésre álló írásos dokumentumok — testületi ülések jegyzőkönyvei, a hozott döntések (helyi rendeletek és határozatok), az azok alapját képező jelentések és más feljegyzések — alapján ráirányítsam a figyelmet a szegedi városi tanácsi végrehajtó bizottság két évtizedes munkájára, a tanácsi tevékenység különböző területeire, a helyi társadalmi, gazdasági, művelődési, szociális és egyéb viszonyok, események történéseire. A tanácsokra irányadó jogi rendezést csak olyan mértékben vélem szükségesnek ismertetni, amennyire ezt a végzett munka és a tanácsi szervezet tevékenységének bemutatása indokolja. A személyi vonatkozásokat és a fontos, vagy annak vélt egyéb adatokat táblázatok, illetve az összeállítás mellékletei tartalmazzák. A végrehajtó bizottság jogállása és működése A végrehajtó bizottság Szegeden is a tanács által választott testületként jött létre és működött. A tanács volt jogosult dönteni arról, hogy a VB. hány személyből álljon. A tanács tagjai közül megválasztotta a tisztségviselőket, vagyis a tanácselnököt és a tanácselnök-helyetteseket (Szegeden a vizsgált időtartam alatt két tanácselnök-helyettes dolgozott), ugyancsak tőle kapták megbízásukat a VB. úgynevezett nem függetlenített tagjai, az 1971-ben kezdődő ciklus elején pedig — nem feltétlenül a tanácstagok közül —■ kinevezte a VB-titkárt, ezek együtt alkották a végrehajtó bizottságot. A testületnek sajátos volt a jogállása működésének időtartamát tekintve is. A tanács megbízásának lejárta után ugyanis a VB. jogosult (és természetesen köteles) volt működni mindaddig, míg az új tanács meg nem választotta az új végrehajtó bizottságot. A jogalkotó ezzel a rendelkezéssel biztosította a munka folyamatosságát az adott tanácsi ciklus vége és az új ciklus kezdete közötti időben. A törvény a VB. működésének csak a legfontosabb kérdéseit rendezte, a végrehajtásáról intézkedő minisztertanácsi rendelet is csupán a törvényi előírások egységes értelmezését szolgáló tételeket tartalmazott, a helyileg irányadó részletező szabályozás pedig a szervezeti és működési szabályzatokban öltött testet. Ez így volt Szegeden is a húsz év alatt megélt négy tanácsi ciklus idején. Természetesen az egyes szabályozó előírásoknak meg kellett felelniük a jogszabályi hierarchiából adódó követelményeknek. A végrehajtó bizottság, mint testület, ülésein funkcionált. A törvény úgy fogalmazott, hogy szükség szerint tart ülést, de legalább havonkénti gyakorisággal kötelező volt üléseznie. Összehívása a tanácselnök feladatát képezte, a törvényben rögzített feltételek esetén pedig az ülést össze kellett hívnia. A testület tanácskozása nem volt nyilvános, a jogszabályok azonban rendezték, hogy kiket kell az ülés egészére, illetve az 188
