Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)

I. Példák a múltból

bályok a polgármester hatáskörébe utalnak. Ő veszi át a városhoz érkezett kormányrendeleteket, folyamodványokat, végrehajtja a kormány rendelkezéseit, foganatosítja a főispán utasításait, rendszeresen jelentést tesz a törvényhatósági bizottságnak és főispánnak intézkedéseiről és a törvényhatóság állapotáról, biztosítja a testületek elé kerülő egyes ügyek előkészítését. Aláírja a törvényhatóság nevében kiállított okmányokat és felterjesztéseket, őre a törvényhatóság pecsétjének. Intézkedik a hivatali személyi állomány beosztásáról, meghatározott körben munkáltatói jogokat gyakorol. A hatáskörébe tartozó ügyekben egyéni hatóságként jár el, egyes ügyek intézését azonban — személyes felelősségének fennmaradása mellett — más tisztviselőre rábízhatja. Akadályoztatása esetén a helyettes polgármester gyakorolja jogait, illetve teljesíti kötelességeit.

Míg az önkormányzati jogosítványok gyakorlója a törvényhatósági bizottság, addig az állami közigazgatás összhangjának és akadálytalan menetének biztosítása a köz- igazgatási bizottságra és albizottságra hárul. A közigazgatási bizottság elnöke a főispán, tagjai között van a polgármester, a főjegyző, a tisztiügyész, az árvaszéki elnök, több — pontosan meghatározott — állami vezető (pl. pénzügyigazgató, az államépítészeti hivatal vezetője) és a törvényhatósági bizottság tíz tagja. A közigazgatási bizottság első- és másodfokon jár el hatósági ügyekben, tevékenységében jelentős szerepet játszik az albizottságok rendszere.

Az 1930-as években a szegedi albizottságok gazdasági, népoktatási, útügyi, kisajátítási, települési, közegészségügyi és építésügyi kérdésekkel foglalkoznak, közülük egyesek (pl. közegészségügyi, építésügyi) döntési jogkörrel rendelkeznek, első-, vagy másodfokú hatóságként járnak el. Az albizottságok tagjai között nemcsak törvényhatósági bizottsági tagokat és egyes tisztviselőket találunk, hanem az albizottság tevékenységi körének megfelelő állami szerv vezetőjét is (pl. a gazdasági albizottságban az állami gazdasági felügyelőt).

Az önkormányzati rendszer egy további testületi szerve volt a törvényhatósági kis gyűlés. Ezt talán leginkább a tanácsi végrehajtó bizottságokhoz hasonló szervezetként jellemezhetjük. Hatásköre meglehetősen szélesen alakult, elsőfokon ugyanis más szerv hatáskörébe nem tartozó ügyekben határozhatott, másodfokon döntött olyan közérdekű ügyekben, amelyekben elsőfokon a polgármester járt el. A kisgyűlés feladata volt ezeken túlmenően a törvényhatósági bizottsági közgyűlés elé kerülő ügyek előkészítése is. A kisgyűlés elnöke a főispán, tagjai a polgármester, a helyettes polgár- mester, a főjegyző, két tanácsnok, a tisztifőügyész, valamint 24 törvényhatósági bizottsági tag. A kisgyűlés havonta ülésezett.

Jelezni szükséges, hogy az önkormányzati szervezet részét képezték a törvényhatóság bizottságai, ezek részint a törvényhatósági bizottság szervezetével és tevékenységével kapcsolatban végeztek előkészítő vagy véleményező munkát, de egyes ügyekben döntési jogkörrel is rendelkeztek. Más bizottságok az önkormányzat intézményeinek működését kísérték figyelemmel (pl. közkórházi bizottság). Létrejöttek ezen túlmenően — állandó jelleggel, vagy csak eseti feladatokra — szakbizottságok is, melyek a közgyűlési és kisgyűlési hatáskörbe utalt ügyekben voltak hivatottak véleményt nyilvánítani.

17