Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)

III. A tanács és szerveinek teendői. Városkörnyéki kapcsolatok - Helyi rendeletalkotás Szegeden a Tanácsrendszer idején

A tanácsrendelet lakóterületi alap létesítését írta elő, ennek összegét a tanács az éves pénzügyi terv (a költségvetés) elfogadásakor állapította meg. Az alap rendeltetése az volt, hogy a lakóterületen jelentkező, általában kisebb költségkihatású feladatokat soron kívül, sürgősen el lehessen végeztetni, az e célra lekötött pénzeszközöket az adott lakóterületen társadalmi munkával (anyagi hozzájárulással, saját munkavégzés­sel) a lakosok is kiegészíthették. Ebből a szempontból figyelembe jöhető teendőnek te­kintette a jogalkotó utak és járdák építését vagy javítását, illetve korszerűsítését, a bél­és csapadékvíz elvezetésére szolgáló létesítmények létrehozását, karban- és tisztántar­tását, a közvilágítási hálózat korszerűsítését és fejlesztését, parkok, játszóterek és jár­mű várakozóhelyek építését, kialakítását és gondozását, fásítást és egyes környezetvé­delmi célú munkákat. A tanács a lakóterületi alapból megvalósítandó feladatok elbírálását és városré­szenkénti sorolását bizottságra bízta, ennek vezetője a tanácselnök-helyettes volt, tag­jai pedig a lakóterületi bizottságok elnökei. A tanácsi hivatali szervezet gazdasági ügyekkel foglalkozó egységeinek vezetői tanácskozási joggal rendelkeztek a bizottság ülésein és annak tevékenységét szakértőként támogatni tartoztak. Az alapból kielégí­tendő igények felmérése egész évben folyamatosan történt, a tanácsrendelet megjelöl­te, hogy kik, illetve milyen szervek voltak jogosultak az erre vonatkozó javaslatokat megtenni. Rendelkezések voltak arra is, hogy hogyan történik az igények elbírálása, a teendők pénzügyi támogatása és a támogatásban részesített egyes munkák lebonyolítá­sa. Intézkedett a jogalkotó az alap felhasználásának ellenőrzéséről, a tanács, az egyes tanácstagok és a városrészek lakóinak időközönkénti tájékoztatásáról is. A lakóterületi bizottságok feladatai között a tanács különös figyelmet szentelt a város lakosságának tájékoztatására és a lakossági viták szervezésére. A tájékoztatás tárgya lehetett a lakosságot közvetlenül érintő várospolitikai vagy fejlesztési,ellátási célkitűzések, programok, tervek ismertetése, olyan tanácsrendelet-tervezetek vagy ta­nácsi határozati javaslatok, tervezett intézkedések, melyek esetében a döntésnél a lakosság véleményének, állásfoglalásának ismerete szükséges. Tájékoztatás volt lehet­séges országos és helyi jogszabályokról, ha azok az állampolgárok jogait vagy köte­lességeit meghatározó jelleggel érintették, s az előírások közreadása a lakosság jogis­meretének szélesítésére, jogtudata kedvező alakítására is kihat. A lakosság körében vi­tára voltak bocsájthatók a városrészben jelentkező és közösségi összefogást igénylő te­endők. A lakóterületi bizottság munkatervében rögzítette a lakossági tájékoztatásokat, de jelentősebb közérdekű kérdést e nélkül is vitára lehetett bocsájtani. A tájékoztatást ugyanazon kérdésről több alkalommal és több helyre is meg lehetett szervezni, azokon bárki megjelenhetett és elmondhatta véleményét. A lakossági vitákról a lakóterületi bi­zottság elnöke adott az érdekeltek részére értékelést és továbbította a közérdekű javas­latokat. A tanácsrendelet intézkedett a lakóterületi szavazásról is, ezt országos jogsza­bály vagy a tanács rendelkezése írhatta elő. A tanács rendelete végül foglalkozott a tanácsi hivatali szervezet lakóterületi teen­dőivel, valamint az itt folyó munka irányításával és felügyeletével. 1989-ben a tanács 11-es számú rendelete a lakóterületi alap vonatkozásában adott módosításokat, megváltoztatta a tanácsi hivatali szervezetnek a lakóterületi munkát se­170

Next

/
Oldalképek
Tartalom