Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)

III. A tanács és szerveinek teendői. Városkörnyéki kapcsolatok - Helyi rendeletalkotás Szegeden a Tanácsrendszer idején

zedében sem voltak önkormányzatnak minősülő vagy minősíthető organizációk, a rájuk vonatkozó jogi szabályozásnak egyes tételei azonban az önkormányzati jelleg megjelenítése irányába mutattak. Ezek közül — feldolgozásunk témája szempontjából — elsődlegesnek tekintjük a törvény azon rendelkezését, mely kimondta, hogy a tanácsok rendeletben jogosultak saját és szerveik szervezetére, valamint működésére vonatkozó szabályokat megállapítani a tanácstörvény által meghatározott jogi rendezés keretei között.

Ezzel a tanácsok felhatalmazást kaptak szervezeti és működési szabályzatuk megállapítására. Hogy ez nem jelentett igazi önállóságot számukra, arra utalt az a körülmény, hogy kormányzati szerv a szervezeti és működési szabályzathoz mintát adott közre, amit számos helyen kötelező szabályozási elvnek tekintettek, s ennek eredményeként — különösen községi szinten — a szabályzatok nélkülözték a települések eltérő adottságaiból eredő sajátos megoldásokat. Nem volt figyelmen kívül hagyható az sem, hogy a törvény a szabályzatot és későbbi módosítását a felsőbb szinten működő végrehajtó bizottság, illetve a Minisztertanács Tanácsi Hivatala jóváhagyásához kötette. Igaz, ez a követelmény a 80-as évek derekától már nem érvényesült, a tanácsok kötött állami és pártirányítási formációi azonban funkcionálásuk utolsó időszakáig a tényleges önállóság ellenében hatottak.

Szegeden 1971 és 1990 között négy alkalommal alkotott rendeletet a tanács a szervezeti és működési szabályzat tárgyában, ezek a következők voltak: 2/1971., 1/1980., 1/1984. és 1/1986. számú tanácsrendeletek. Az elsőt négy ízben, a másodikat egyszer és a negyediket négy alkalommal módosította, az időben utolsó szabályzat ténylegesen 1990. október 23-án, a városi önkormányzat testületének megalakulásával megszűnt, formális hatályon kívül helyezéséről viszont csak jó egy évvel később, a 46/1991. /XII.31./ számú rendeletével intézkedett a közgyűlés. A szegedi tanácsi szervezeti és működési szabályzatok jellemző tartalmát csupán jelezni lehet, ezt úgy kíséreljük megoldani, hogy egy-egy részt a később bekövetkezett változtatásokra figyelemmel mutatunk be.

A SzMSz kezdetben preambulum-jellegű bevezető részt is tartalmazott, ami Szeged történetének főbb állomásait vázlatosan rögzítette a kezdetektől a szabályzat megalkotásáig terjedő időig. Ez a megoldás elősegítette, hogy a rendelet helyi jellege ilyen aspektusból domináljon ugyan, viszont nehezen volt elkerülhető bizonyos aktualizálás, ami a megállapítások időtállóságát veszélyeztethette. Jogszabály-szerkesztési gondot is jelentett a bevezetés tartalmi helyességének fenntartása, ezért — feltehetően az említett problémák kiiktatása érdekében — az 1984. évi szabályzatban a rendelet bevezetője már nélkülözi a város történelmének áttekintését.

Valamennyi szabályzat I. fejezetében megalapozó fontosságú rendelkezéseket tartalmazott: a tanács hivatalos megnevezése, illetékességi-működési területe, szerveinek megjelölése, valamint az, hogy a tanácsrendelet mellékletében milyen adatok (a város határainak leírása, a tanácstagok névjegyzéke, a választókerületek száma és területe, stb.) találhatók. Minden szabályzat következő része rögzítette a tanács feladatait és hatáskörét, s felsorolta azokat a hatásköröket, melyek gyakorlását a tanács testületé a végrehajtó bizottságra átruházta. Előírások voltak találhatók az átruházott hatáskörbe tartozó ügyek intézéséről történő beszámolási kötelezettségre is. A feladatok között

165