Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)
III. A tanács és szerveinek teendői. Városkörnyéki kapcsolatok - Helyi rendeletalkotás Szegeden a Tanácsrendszer idején
gesen nem feltétlenül a kibocsájtott helyi rendeletek számában jelentkezett, hanem a szabályozás által érintett életviszonyok társadalmi súlyán volt lemérhető. 2./ A helyi jogalkotás a második világháborút követő években A második világháború befejezése után a helyi közigazgatási szervezet funkcióit és személyi összetételét tekintve sok változást mutatott ugyan, de önkormányzati jogosítványai között továbbra is biztosított volt a szabályrendelet-alkotás. Más kérdés azonban, hogy a különböző helyhatósági szervek mennyiben éltek a jogi lehetőségekkel, s az egyre inkább megnyilvánult centralizáció is kedvezőtlenül hatott a helyi szabályozásra. Az országosan jellemző tendenciák a szegedi helyhatósági jogalkotás tekintetében is érvényesültek. A változások kezdete elvileg az 1949. évi alkotmány hatályba lépéséhez köthető, a következő esztendőben elfogadott 1950. évi I. tv. — az első tanácstörvény — pedig új jogi kereteket határozott meg a tanácsrendszer magyarországi létrehozása kapcsán a helyi jogalkotás kérdéseinek szabályozásával. 3.1 A tanácsrendeletekre vonatkozó szabályozás a tanácsokról szóló törvényekben Az 1949. évi XX. törvényben kihirdetett alkotmány rögzítette a különböző köz- igazgatási területeken létrehozandó tanácsokra vonatkozó legfontosabb elveket, s ennek keretében deklarálta a tanácsok jogalkotó jogkörét is. A következő évben fogadta el az országgyűlés a helyi tanácsokról szóló 1950. évi I. törvényt, melyet az első tanácstörvény elnevezéssel illetett a közigazgatási jog kérdéseivel foglalkozó szakiroda- lom éppúgy, mint a közvélemény helyi közügyek iránt érdeklődő része. Feldolgozásunk nem tekintheti feladatának, hogy a tanácsrendszer létrejöttének és az akkor történelmileg lehetséges eltérő megoldások elvetésének kérdéseit elemezze. Tanulmányunkban a tanácsrendszer egy adott jogintézményének, a helyi rendelet- alkotásnak elvi és gyakorlati vonatkozásait kíséreljük meg vázolni egy vidéki nagyvárosban, Szegeden szerzett tapasztalatok alapján, az itt rendelkezésre álló adatok feldolgozása és az idők folyamán kialakult ismeretek közreadása, helyenként értékelése révén. Ezért a tanácsokra vonatkozó jogszabályok rendelkezései közül azokat dolgozzuk fel és vizsgáljuk, melyek a tanácsok jogalkotó jogosítványaira vonatkoztak. Megítélésünk szerint a törvényi előírások teljességre törekvő részletezése még ezen a területen sem szükséges, hiszen a jelen feldolgozás célja elsődlegesen a szegedi tanácsrendeletek és az általuk érintett életviszonyok illusztrálása, ami inkább praktikus megközelítést igényel, s csak a legszükségesebb mértékben térhet ki a jogi rendezés elvi vonatkozásaira, vagy annak kritikájára. a./ Az első tanácstörvény tartalmazta a tanácsok azon jogát, hogy működési területükön állandóbb szabályozást igénylő kérdésekben — ha azok feladatkörükbe vágtak — helyi rendeletet alkothattak. Ekkor még e helyi jogalkotási produktum szabályrendelet elnevezéssel szerepelt a törvényben. A jogalkotó elsődlegesen a törvények és más országos jogszabályok, rendeletek végrehajtási szabályainak rögzítésére vélte ezeket alkalmasaknak. A tanácstörvény kiemelte, hogy a szabályrendelet országos állami 119
