Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)

Ajánlom magam. Rendhagyó huszadik századi curriculum vitae egy lokálpatrióta szegedi köztisztviselőtől

A tanácsi munkában adódó feladatok új ismereteket követeltek tőlem is. Munkaköreim változásai már nem az egyedi hatósági ügyek intézését kívánták meg, hanem jogtanácsosi beosztásom folytán a bíróságok és más szervek előtti jogi képviseleti ténykedés szélesebb spektrumú kitekintést, s ennek megfelelően magasabb követelményt jelentő rendszeres írásos és szóbeli fellépést igényelt.

Köztisztviselői tevékenységem a 70-es évek közepén titkárság-vezetőként folytatódott és fejeződött is be 1988 végén, nyugdíjba vonulásommal. A munkakör sokirányú szervezői készséget kívánt a jogi ismeretek mellé. A tanácsi testületek elé kerülő javaslatok, jelentések előzetes véleményezését, szükség szerinti korrekcióját is végeztem. Dominálóvá vált a széles körű szakmai információkon alapuló, gyakran szakirodalmi kutatást és tájékozódást igénylő munkastílus. Érdeklődéssel vettem részt különböző szakmai konferenciákon, figyelemmel kísértem a munkakörömhöz közel eső szakirodalmat, nem ritkán szerzőikkel is személyes kapcsolatba kerültem.

Már gimnazistaként késztetést éreztem arra, hogy ismereteimet valamilyen formában másokkal megosszam. Korán vállalkoztam nehezebben tanuló társaim instruálá- sára, néha több tanítványom is volt. Az évenként élvezett ösztöndíj mellett instruktori munkával szerzett keresetem kedvezően befolyásolta nemcsak megélhetésemet, hanem gondolkodásomat, felelősségtudatomat, életvitelemet is.

Az oktató munka iránti érdeklődésem végül a gyakorlatban is realizálódott. 1957- től kezdődően ugyanis — hivatali teendőim mellett — az egyetem jogi karának egy-egy tanszékén (államjogi, államigazgatási jogi, munkajogi) meghívott előadóként főleg gyakorlati stúdiumokat tartottam. Utóbb megbízást kaptam arra is, hogy államvizsga bizottsági tagként, később elnökként közreműködjek a végzős joghallgatók vizsgáztatásában. Ez a feladat nemcsak ismereteim naprakészségének fenntartására ösztönzött, hanem érdekes szituációkat is eredményezett számomra. Jelenleg is van olyan országos állami tisztséget betöltő vezető, aki a részvételemmel működő vizsgabizottság előtt adott számot az egyetemen szerzett ismereteiről. Jogi kari megbízatásom saját kezdeményezésemre szűnt meg a 90-es évek derekán.

A politikai kérdések iránt — már csak hivatásom társadalomtudományi jellegéből eredően és szakmai indíttatásból is — érdeklődtem ugyan, de nem voltam politikusi alkat vagy a politikai élet aktív résztvevője. Inkább a közélet szakmai tartalmú fórumain szerepeltem a Jogász Szövetség, valamint a Népfront megyei vezetőségeiben vállalt tagságom révén.

Pályafutásom alatt munkámat általában kedvezően minősítették. Két alkalommal lettem „Kiváló dolgozó”, háromszor pedig úgynevezett kormány- (ténylegesen az Elnöki Tanács által adományozott) kitüntetésben részesültem. Örömmel fogadtam Szeged polgármesterének a közszolgálatban végzett 50 éves munkásságom elismeréseként adományozott, a Városházát ábrázoló emlékérmét.

Nyugdíjba vonulásom kezdetétől — néhány hónapos szünetet leszámítva — még most is dolgozom, a törvényes munkaidő felében, de teljes érdeklődéssel, felelősség- tudattal. Jelenleg a Polgármesteri Hivatal iratainak a Közgyűlés munkájával kapcsolatos részét kezelem, másrészt őrzöm a tanácsrendszer idején létrejött testületi iratok azon részét, mely még nem került át a megyei levéltárhoz. A város közigazgatás-törté- netének feldolgozásához sok érték áll itt rendelkezésre.

9