Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)
III. Makó az Alföld fő városa a török korban
gukat, csaknem egy héten át pezsgő élet folyt így a Maros-menti településen. Ha Makó ennyi ideig be tudta fogadni és ellátni az udvari és hadinépet (talán 1000 embert is), szinte bizonyosra vehető, hogy ekkor népes, sok házzal rendelkező, jómódú kereskedők, marhatőzsérek által is lakott mezőváros (oppidum) lehetett, amely kiemelkedett a környező jobbágyfalvak közül. Az a tény, hogy a király egy polgár házában telepedett meg, kizárja kastély létezését itt, hiszen Telegdi Miklós nem engedte volna meg, hogy magas rangú vendége ne nála szálljon meg. (A mezővárosi „polgárokat” jogilag jobbágynak tekintették ekkor.) János itt értesült arról, hogy a török hajlandóságot mutat Becse és Becskerek átadására. A találkozóra a tápéi rév környékét jelölték ki, az uralkodó számos nemese azonban vonakodott vele menni a törökökhöz, végül Werbőczy, Ártándy és Pöstényi mintegy 200 huszárjával indult el a Tiszához. A Mehmed béggel eltöltött jó négyórás tárgyalás eredménye lett a török-magyar barátsági és együttműködési szerződés hatályba lépése. Azután János király még visszatérhetett Makóra — Szerémi szerint — egy vacsorára, majd másnap átkelve a Maros makói révjén, elvonult hadinépével Csa- nádra. Makó szerepe ekkor katonai és diplomáciai szempontból rövid időre felértékelődött. Nem véletlen tehát, hogy a 16. század közepe táján Makó tehetős, jelentősebb közösségként, fontos kereskedelemszervező központként jelent meg, amint a révtizedek, vámnaplók és egyéb, pl. a debreceni városi tanácsülési jegyzőkönyvek bizonyítják. Kérdések, feladatok: Készíts egy út vonal térképet, amelyen bejelölöd, hogyan haladt János király csapataival Tarnówból a Tiszántúlon át Makó érintésével Csanád vára felé! Miért éppen Makón alakította ki az uralkodó főhadiszállását majdnem egy hétre? Mi volt János király Mehmeddel való találkozásának célja? Hol találkozott végül a király a török szultáni segédhadak parancsnokával? (szerdár) Kit neveztek csausznak, mi volt a feladata? Hogyan kerültek egymással kapcsolatba abban az időben az ellenségek? Kik közvetítettek közöttük? Képzeld magad János király egyik nemes hívének szerepébe! Elkísérted volna-e őt a törökkel való találkozóra? Ha nem, miért? Indokold meg! Hogyan folyt le, és mi lett Mehmed és János király találkozójának eredménye? Csanádon áthaladva melyik vár ostromára készült az uralkodó? Nézz utána a városról szóló monográfiában, milyen dokumentum említi először Makót mezővárosként, oppidumként! Mi az irat műfaja? Keress bizonyítékokat Makó városiasodó jellegére! 54
