Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)
Bevezető
Bevezető Mély az emlékezet kútja, ám az idők múltával egyre kevesebb, ami onnan felhozható. Éppen ezért régi, levéltárak mélyén szunnyadó forrásokat, dokumentumokat lapozgatva jeleníthetjük meg az elmúlt idők és az előttünk élt emberek, az őseink világát. A történészek dolga, hogy elénk tárják, felidézzék a múltat, azonban szaktanulmányaik olvasása gyakran fáradságos és nehéz munka. Már régen felismerték azokat a műfajokat, amelyek révén az érdeklődők köny- nyebben hozzáférhetnek a tudományos munkák eredményeinek megismeréséhez. Ilyen alkotást tart most a kezében a tisztelt olvasó: Makó helytörténeti olvasókönyvét, amely diákok és felnőttek számára egyaránt készült. Nemcsak olvasókönyv, hanem a benne szereplő források magyarázata által népszerűsítő formában a város történetét is bemutatja, ha vállalkozik az olvasó arra, hogy egymás után összeolvassa a forrásokat követő bő kommentárokat. Ez a kötet Makó történetét a források tükrében — kis visszatekintéssel a honfoglalás előtti időkre, népekre és a táj sajátos adottságaira, a természeti körülményekre — az államalapítás korától az 1990-es évekig mutatja be. Az egyes dokumentumok időrendben következnek egymás után. A sorszámot az adott forrás keletkezésének időpontja követi, majd egy, a szövegből kiemelt, annak tartalmára érzékletesen, néha szellemesen utaló cím. A dokumentumok után a forráshelyek megnevezése következik, azután kommentárokat olvashatnak. Kérdések és feladatok követik a magyarázatok szövegét, amelyek nemcsak a diákokhoz szólnak, érdemes rajtuk a felnőtteknek is elgondolkodniuk. Segítik a forrás szövegének megértését, tanítanak annak értelmezésére, bővebb ismeretek megszerzésére ösztönöznek. Csaknem minden kérdéssorban vannak kreativitást fejlesztő feladatok. E munka nem készülhetett volna el a nagy vállalkozás, Makó monográfiája eddig megjelent köteteinek anyaga nélkül, bár annál időben továbblép, az 1990-es évekig. Mivel Makó történetéről készült ismeretterjesztő kötetről van szó, a régmúltban papírra vetett szövegeket többnyire a mai helyesírásnak megfelelő szabályok szerint tettük közzé, segítve ezzel a könnyebb olvasást és a jobb megértést. A korabeli írásformát néhány helyen meghagytuk az akkori stílus és írásmód érzékeltetése céljából. Néhány 17-19. századi, korabeli magyar nyelven írott dokumentum megértése így is fejtörést okozhat. Ez a kötet a megye településeit bemutató — hasonló céllal született — könyvek sorába tartozik. Makóról is készült Kovácsné Bodzsár Zsuzsanna összeállításában egy helytörténeti olvasókönyv és munkafüzet általános iskolások számára. Mi könyvünket 7