Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)
III. Makó az Alföld fő városa a török korban
1553 // „...O Felsége ... egy forintos taksája...” „Az 1553. évben Csanád megye Szent Katalin Szűz Ünnepe körüli regesztruma, (1553. november 25. körül) Ő Felsége, a király soproni határozat szerinti egy forintos taksája: Ferged (Férged) Most Warkoch Tamás birtokolja, 6 porta, 6 Ft Most szegények és elpusztult vagyonúak, a bíró esküje szerint. Makó Warkoch Tamás birtokolja 40 porta, 40 Ft A többiek szegények és elpusztult vagyonúak, a bíró esküje szerint. Wasarhel (Hódmezővásárhely) Kende Péteré és más nemeseké 40 porta, 40 Ft Lele (Maroslele) Telekdy Istváné és Miklósé 2 porta, 2 Ft Zenth Lewrynth (Szentlőrinc) Telekdy Mihályé és Miklósé 3 porta, 3 Ft Ebben a megyében sem alispán, sem szolgabírók nincsenek. Csanád megye összesen 191 portát fizet”. Forrás: Csongrád Megye Évszázadai. Történelmi Olvasókönyv I. A honfoglalástól a polgári forradalom és a szabadságharc végéig. Szerk. Blazovich László. Szeged, 1985. 144-145. Vass Előd fordítása. 14. Csongrád és Csanád megyék 1553. évi portaösszeírása. A legkorábbi királyi adóösszeírás szerint 1553-ban Csongrád és Csanád megyében nem volt sem alispán, sem szolgabíró. Csanád megyében húsz lakott helységet jegyeztek fel, amelynek összesen 191 portája volt. Minden portának 1 forint adót kellett fizetnie a magyar király számára. Ez nagyjából megfelelt annak, hogy a hódoltságban a királyi adónak csak a felét kellett befizetni. A „porta” adóegység kiszámítása 61
