Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)

III. Makó az Alföld fő városa a török korban

rintot is elkértek. Út közben sok helyen szedtek vámot, Csanádon például minden hajóról 50 darab sókockát vettek le.

Érdemes felfigyelni arra, hogy a mindenre részletekben kiterjedő leírás az erdélyi sóbányászat 16. századi jellemzőiről szinte teljes és objektív képet ad. Emellett valóságos térképet tár olvasója elé, ami arra utal, hogy ebben a korban még nem volt jellemző egy-egy országrész térképi ábrázolása. Leírásában szerepel Makó is, bár a sókamarák csak a közelében található településeken voltak, ami mezővárosunknak a sókereskedelemben való jelentéktelenebb szerepére utal.

Kérdések, feladatok:

Kövesd végig a térképen az erdélyi só szállításának útját Tordától Szegedig! Készítsd el egy hajóskapitány hajónaplóját a szállítmány indításától a szegedi kirakodás befejezéséig!

Milyen vízi útvonalon lehetett volna még a sót Erdélyből kiszállítani?

Nézz utána az útleírásban, milyen beosztású embereknek volt a feladata a bánya- és szállítási, illetve tárolási munkák irányítása és biztosítása!

Milyen sófajták bányászata folyt Erdélyben, melyiket hogyan tudták forgalmazni, mennyi volt egy-egy tömb ára? Ez mitől függött?

Milyen szerepet játszott a Fuggerek tőkéje a magyarországi és erdélyi gazdaságban?

Hogyan fizették az alkalmazottaikat, mekkora haszon volt a sóértékesítésben? Irodalom:

Hans Dernschwam: Erdély-Besztercebánya-Törökországi útinapló. Közreadja Tardy Lajos. Bp., 1984. (Bibliotheca Historica) 79-105.

Történelmi világatlasz. Bp., 1991. I. 114-115., IV. 116.

51