Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)

III. Makó az Alföld fő városa a török korban

III. Makó az Alföld fő városa

A TÖRÖK KORBAN

11.

1528. augusztus 16.

„...A Maroson tovább ereszkedve Makó mezó'városa

következik...”

„...A továbbiakban a Maros vizén hajózva Lippáról, ha tizenhét mérföldet számítunk Vinctől lefelé, egy Arad nevű mezővároshoz érkezünk, melynek ura Szakoly Ferenc kanonok. Ezután Pécska, majd Csanád következik, ez utóbbi egy várból, a mezővárosból és a püspöki rezidenciából áll. Tíz mérföld Lippától Csanádig szárazföldön, az itteni kamara túl közel fekszik a másikhoz.

A Maroson tovább ereszkedve Makó mezővárosa következik, ez néhány nemesemberé. Aztán Szeged felé haladva a Maros mintegy fél mérföldre Szeged felett ömlik a Tiszába. Csanádtól Szegedig szárazföldön négy mérföld az út, itt működik a második kamara. A Tiszán aztán utazhatunk akár felfelé, akár pedig lefelé, Belgrádig.

A királynak a hajósgazdákkal kötött megegyezése szerint egy tömény hajósó szállítási díja Décsétől Lippáig vagy éppenséggel Szegedig negyvenkét forint... Útközben sokfelé szednek vámot,...”

FORRÁS: Hans Dernschwam: Erdély-Besztercebánya-Törökországi útinapló. Közreadja Tardy Lajos. Bp., 1984. (Bibliotheca Historica) 87.

A sószállítás marosi útvonala.

Hans Dernschwam (1494-1568?) csehországi, feltehetően német családból származó, bécsi, lipcsei, római diplomákkal rendelkező, egy időben Bakócz Tamás és a Thurzó-család szolgálatában is álló, azután a Fuggerek Amerikáig elnyúló cégének hierarchiájában jelentős posztra emelkedő pénztárnok, majd faktor volt. Ez utóbbi tisztség a külföldi Fugger kereskedelmi gócok vezetőjét jelentette. I. Ferdinánd király 40 000 forint összegű kölcsönt vett fel a Fuggerektől, aminek fejében biztosítékként átengedte nekik az erdélyi sójövedelmeket. Az erdélyi helyzet felmérése érdekében tett útjáról és annak tapasztalatairól küldte írásait Dernschwam 1528-ban Gyulafehérvárról, részletesen beszámolva jelentésében az erdélyi sóbányászatról, valamint a marosi sószállítás útvonaláról.

49