Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)
II. A Csanád nemzetség századai
köztük Felvelnököt, más néven Makófalvát ő vagy örökösei visszakérhetik. így a Te- legdiek még hosszú ideig birtokosok voltak Csanád megyében. A Csanád nemzetség főágának tagjai 1256-ban szétosztották birtokaikat, amelyek jórészt a Maros két oldalán, illetve a Maros-Tisza-Harangod által határolt területeken helyezkedtek el. Ekkor a nemzetségnek 29 felnőtt férfi tagja volt, akik közül többen az ország más vidékein is rendelkeztek birtokokkal, pl. Bihar megyében és a Dunántúlon. Telegdi Tamás egyik fia, Csanád (1280-1349) lett az egyik legnagyobb karriert befutott tehetség ebből a családból. Károly Róbert idején a váradi káptalan prépostja, majd a király kápolnaispánja és titkos jegyzője, 1322-től egri püspök, 1330-tól XXII. János pápa áthelyezte az esztergomi érseki székbe. O koronázta I. Lajos királyt. 1347-48-ban királyi helytartó volt. Unokaöccse, Tamás követte őt az érseki székben, aki 1350—58-ig Csanádi püspök is volt. (Az általa használt pecsétről ismeretes a család 14. századi címere.) Az egyháztörténetírás Csanád érseket az egyik legkiválóbb magyar főpapként tartja számon. Csanád érsek testvérei: Lőrinc, Miklós és Pongrác tovább vitték a Telegdi ágat. Miklós az 1312-es rozgonyi csatában életveszélyesen megsebesült az Amadé fiák elleni küzdelemben. 1326-ban Csanád megye ispánja volt. Pongrác utódaiból alakult ki a család zombori ága. Az egyik utód, Miklós részt vett az 1448-as rigómezei csatában. Lőrinc utóda, Telegdi István 1481—98-ig az erdélyi alvajda címet viselte, majd diplomata lett II. Ulászló udvarában. A családi címert francia címerként XII. Lajos francia király adományozta Telegdi Istvánnak 1502-ben, amiért meghatalmazottként II. Ulászló nevében házasságot kötött Annával, a francia király unokatestvérével. (A címerben egy sólyom látható). Érdekesség még, hogy Telegdi István leánya, Katalin Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király édesanyja volt. A Telegdi família férfiágon 1653-ban halt ki. Szinte minden generációjából adott valakit az ország főtisztviselői közé. A Telegdiek hatalmas birtokaiért sok birtokper folyt a századok során, ennek köszönhető, hogy összegyűjtött okleveleikből jól nyomon követhetők a korra jellemző családi- és birtokviszonyok, a társadalmi felemelkedés lehetőségei, az igazságszolgáltatás és az igazgatás intézményrendszere. A középkori birtokjog szokásai alapján vita esetén a király a káptalannak a birtokhatárok bejárását parancsolta meg. Amennyiben ellentmondókat nem találtak, a tulajdonost beiktatták birtokaiba, s erről jelentést tettek a királynak. Az adományozás, illetve a megerősítés tényét a király privilégiális oklevélben nyilvánította ki. A káptalanok vagy a kolostori konventek egyházi személyei jelentették a hitelesség garanciáját, ezzel világi feladatokat is elláttak. Kérdések, feladatok: Az ajánlott szakirodalom segítségével rajzold meg a Csanád nembelieknek azokat az ágait, amelyekről a forrásban szó van! Melyek voltak a nemzetség legismertebb ágai? 35
