Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)
II. A Csanád nemzetség századai
Kérdések, feladatok: Miért volt fontos a középkori ember számára a só? A megadott irodalomban nézz utána, milyen útvonalon jutott el az erdélyi sóbányákból a só városunk mellett Szegedig! Milyen körülmények között, kik bányászták a sót? Tájékozódj arról, milyen módon kapták a bányákban dolgozók a fizetésüket! Mik voltak az okai, hogy a pápaság és II. András király megkötötték a beregi egyezményt? Mit mutat az egyezmény a király és az egyház 13. századi viszonyáról? Véleményed szerint a forrásban lévő „fizetség”, illetve a belőle származó jövedelem milyen mértékű lehetett a korban? Mi volt a sómonopólium? Kik a magyarázatban is említett izmaeliták, mikor és hogyan kerültek Magyarországra? Kik voltak a forrásrészletben említett jeruzsálemi ispotályosok? Fogalmazd meg, hogyan hatott a sókereskedelem a Maros melletti települések életére! Melyik korai forrásból vannak ismereteink a marosi hajózásról? Mennyi idő alatt érhetett a bányáktól a só a szegedi elosztóig? Hogyan védték meg az elázástól? Irodalom: Csongrád Megye Évszázadai. Történelmi Olvasókönyv I. A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig. Szerk. Blazovich László. Szeged, 1985. 28-29. Kristó Gyula: Az Aranybullák évszázada. Bp., 1976. (Magyar História) 65-81. Eperjessy Kálmán: Politikai és gazdasági elemek a Maros folyó történetében. Makó, 1993. (A Makói Múzeum Füzetei, 76.) 3-4. Magyar Történelmi Fogalomgyűjtemény I—II. kötet. Szerk. Bán Péter. Eger, 1980. 411-412., 925. Makó története a kezdetektől 1849-ig. Szerk. Blazovich László. Makó, 1993. (Makó monográfiája, 4.) 147-149. Korai Magyar Történeti Lexikon (9-14. sz.). Főszerk. Kristó Gyula. Budapest, 1994. 445. 32
